A forint 2 százalékot kapaszkodott az utóbbi napokban, és csütörtök délután 268,72-es szintig menetelt az árfolyam a közös pénzzel szemben, ahol utoljára november 25-én járt.
Igaz zárás előtt visszahúzta a 270-es szint fölé, hogy Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke jelezte, jövőre visszavonja likviditást erősítő intézkedéseinek egy részét Frankfurt, mivel az ellentétesen hat a különböző tagállamokra. Az EKB elnök kommentálására az euró is visszakorrigált 14 havi csúcsáról 1,5144-es szintről a dollárral szemben 1,50 fölé.
Más deviza ára is fokozatosan esik a budapesti bankközi piacon: a svájci frank ára 178,279 forintra süllyedt, a dollárért 177,81 forintot kértek. A Bloomberg elemzői konszenzusa szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kihasználja a kedvező pénzügyi légkört és december 21-i kamatdöntő ülésén ismét 50 bázispontos vágást hajt végre, amellyel 6 éves mélybe 6 százalékra csökkenti az irányadó rátát.
Más véleményen van viszont Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Befektetési igazgatója, aki úgy látja, hogy eljött az idő, hogy az MNB normális üzemmódra váltson, ami nem azt jelenti, hogy vége a kamatvágási ciklusnak, hanem a jegybank kisebb, legfeljebb 25 bázispontos ütemcsökkenéssel folytatja a sorozatot.
Duronelly szerint a normális üzemmód kezdetét jelezte a legutóbbi ülés döntése, miszerint az egy napra szóló letéti kamatfolyosót +/- 100 bázispontra szélesítette a jegybank, amiből kiolvasható, hogy az MNB a bankokat inkább az egymásközti hitelezésre ösztönözné, sem pedig arra, hogy a jegybanknál parkoltassák pénzüket. Korábban 200 bázispontos folyosó volt a jegybanki cél. Az elemző szerint nehéz megmondani hol lehet a kamatciklus alja, annyi látszik, hogy a piac 5,5 százalékon árazza.
Erre egyfelől külső tényezők, így az EKB rövid lejáratú refinanszírozási tenderének lassítása is hathat, másfelől az infláció alakulása. Utóbbinál inkább az látszik, hogy a belső kereslet összedőlése megfogta a pénzromlást, ami akár a jegybank cél alá is kerülhet.
A forint jelenleg nyugalmi állapotban van, ugyanis a hazai devizára keresleti oldalon a külkereskedelmi többlet, kínálati oldalon pedig a devizahitel törlesztések hatnak, viszont ez a két hatás egyensúlyban van. Év végén egyébként is alacsony a forgalom a devizapiacon, legfeljebb egy-egy nagyobb tőkemozgás rángathatja el az árfolyamot.
Januárban viszont jellemzően reallokálják pozícióikat a befektetők, ami rövid távon lenyomhatja a forintot, de azt nem tudni meddig erősödhet a deviza – véli Duronelly Péter, megjegyezve: ez nem fundamentális, hanem rövid távú pénzügyi hatás.
Nemzetközi elemzők véleménye is egybecseng a felfelé ható trenddel kapcsolatban: Lutz Karpowitz, a Commerzbank elemzője szerint ez általában jellemzi és jellemezni fogja a feltörekvő univerzumot. A szakértő szerint a folyamat a múlt heti dubaji pánik enyhülésének köszönhető, és az export vezérelt magyar gazdaságba történő külföldi beruházásoknak, ami javítja a folyó fizetési egyenleg helyzetét.
Charles Robertson, az ING térséget követő stratégája szerint ilyen pozitív hatás például a Hankook dél-koreai autógyár 400 millió dolláros befektetése, vagy a Knorr-Bremse 43 millió euró zöldmezős beruházása. A devizapiaci forgalom emelkedésére számítanak a BNP Paribas szakértői, akik szerint a külföldi vásárlók egyre nagyobb számban jelenhetnek meg a magyar piacon, ezt főleg a költségvetés helyzetének javulása segítheti (a héten fogadta el a parlament a jövő évi büdzsét).
A régiós fizetőeszközök is erősödtek csütörtökön, a lengyel zloty 4,0862-re kapaszkodott az euróval szemben, míg a cseh korona 25,762-ig süllyedt a közös pénz ellenében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.