Egyre vonzóbb forinthitelek

Hitelezés. Egyre vonzóbb alternatívát jelentenek a forintalapú lakossági hitelek, hiszen az elmúlt időszak jegybanki kamatvágásainak, illetve a bankközi kamatláb csökkenésének hatásai kezdenek tükröződni az árazásban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A jegybank adatai szerint az elmúlt egy évben a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél történt a leglátványosabb változás: az MNB által kalkulált átlagos kamatláb több mint öt százalékponttal, 10,5 százalékra mérséklődött a januárig tartó tizenkét hónap alatt. Mérsékeltebb ütemű, de hasonló tendencia figyelhető meg a lakáshiteleknél is: míg az átlagos ráta 2009 elején bőven 12 százalék felett mozgott, mára alig haladja meg a tíz százalékot. (Ez utóbbi elsősorban a közelmúltban megjelent, piaci alapú forintkonstrukcióknak köszönhető.)

A forintkamatok csökkenése következtében pedig lassan, de folyamatosan csökken a távolság a hazai devizában kínált, illetve az euróalapú hitelek ára között, hiszen ez utóbbiaknál jóval visszafogottabban változtatják a tarifákat a bankok. Figyelemre méltó például, hogy a januárig tartó egy évben a közös devizában árult lakossági jelzáloghitelek átlagkamata alig, mindössze 13 bázisponttal mérséklődött, a lakáshiteleké pedig, ha szintén minimális mértékben is, de emelkedett.

Kivételek persze akadnak a piacon. Az Erste Bank a napokban jelentette be, hogy csökkentette meglévő, svájcifrank-alapú jelzáloghiteleinek kamatait, a mérséklés mértéke pedig terméktípustól függően 0,3 illetve 0,5 százalékpont. Sztanó Imre, a bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese szerint a forrásköltségek csökkenése tette lehetővé, hogy rövid időn belül másodszor is csökkentse a bank a frankalapú hitelek kamatát, elérve ezzel a válság előtti kamatszinteket.

A kamatszintek közeledése ellenére persze a kínálatban maradt euróalapú hiteleknek még mindig jelentős az árelőnye, főként a fogyasztási típusú hiteleknél. A jegybank statisztikái szerint a forintlakáshitelek január végi, 10,03 százalékos kamata majdnem 2,4 százalékponttal magasabb az euróalapú kölcsönökénél, de a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is bő két százalékpont a különbség az utóbbiak javára. A legnagyobb, majdnem 8 százalékpontos eltérés pedig a személyi hiteleknél mutatkozik, hiszen ott a forintalapú konstrukciókat még bőven 20 százalék feletti kamatok mellett adják a bankok.

A még jelentős különbségek ugyanakkor tovább csökkenhetnek a közeljövőben, hiszen az elemzők további monetáris lazítást várnak a magyar jegybanktól. A Reuters által megkérdezett 27 szakértő túlnyomó többsége a jelenleg 5,75 százalékos irányadó ráta további 25 bázispontos mérséklését várja a monetáris tanács mai ülésétől, és december végére 5,25 százalékra mérséklődhet a jegybanki alapkamat.

A forinthitelek gyors terjedését viszont jelentősen gátolja az enyhén szólva is visszafogott lakossági hitelkereslet, ennek következtében a kihelyezett kölcsönök mennyisége változatlanul alacsony szinten mozog. A pangást jól szemlélteti, hogy a piaci alapú, forintlakáshitel-konstrukciók „tömeges” megjelenése ellenére nem mutatkozik növekedés az új kihelyezésekben. A januárig tartó öt egymást követő hónapban ugyanis folyamatosan csökkent az újonnan kihelyezett forintlakáshitelek mennyisége, és két hónappal ezelőtt alig több mint 7,5 milliárdnyit tett ki. Nem segíti az emelkedést az sem, hogy a jelenleg hatályos, a támogatott lakáshitelekről szóló rendelet jelentősen leszűkítette az igénylők körét.

A hazai fizetőeszközben felvett ingatlankölcsönök jövőbeni pozícióit viszont jelentősen javíthatja a közelmúltban hatályba lépett, a körültekintő lakossági hitelezésről szóló rendelet, amely a felajánlott fedezethez képest a forintkölcsönöknél engedi a legmesszebb elmenni a pénzügyi szolgáltatókat. BM