BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Le az adóslistával! - A parlament elé vinné az ügyet az ombudsman

Jóri András adatvédelmi biztos továbbra is határozattan ellenzi a pozitív adóslista, illetve a nem fizetőket és rendszeresen törlesztőket tömörítő teljes lista létrehozását. Meggyőződése, hogy az üzletág szabályozása nem alapulhat a pénzügyi szervezetek által önkényesen meghatározott szerződési feltételeken, hanem csak törvényen.

Az ombudsman vizsgálni fogja a hozzájárulás valós önkéntességét, mert kérdéses az önkéntesség ott, ahol a gazdasági erőfölényben lévő hitelező áll szemben a hitelfelvevővel. Ha az új parlament megkezdi működését, a szabályozással kapcsolatos országgyűlési vita folytatását kezdeményezi a biztos.

A formális önkéntességre alapozott, de valójában a gazdasági kényszer miatt nem önkéntes jogkorlátozást eredményező megoldások ellen elődeihez hasonlóan Jóri András is következetesen fellép. Az ombudsman a sajtóból úgy értesült, hogy a szándékok szerint  példátlanul széles körű, a közüzemi szolgáltatók és a telefontársaságok listáival összevont teljes körű adóslista  kialakítására törekszik több magáncég.

Felmerül a lista létrehozásának hátterében a nagyvállalatok által használt adatbányászati eljárások terjedésére és tökéletesedésére. Egy adatbányászattal foglalkozó cég szerint: „Mostantól nem csak a negatív, de a pozitív adóslistát is lehet elemezni. Ebben nem csak értékesítési és termékfejlesztési szempontból van potenciál. Nem csak a termékfejlesztésre, a kedvezményekre vagy a keresztértékesítési elemzésekre gondolhatunk itt: a módszerrel költségmegtakarítást és az ügyfélkezelési rendszer tökéletesítését is el lehet érni.”

A szakirodalom szerint a hitelképesség megállapítására szolgáló algoritmusok (credit scoring) mellé felzárkózik a profitability scoring: a létrejövő adatmennyiség elsősorban a profitábilis ügyfelek (akik pl. hitelkártya-tranzakciók esetén kifejezetten nem a jó adósok) azonosítására szolgálhatnak, vagyis félő, hogy a fentiekben bemutatott – kellően nem alátámasztott – célok mögötti valós cél egy üzleti cél. Nem jó irányú folyamat az, ha a társadalom széles rétegeit érintő adatbázisok kialakításának gyakorlatát kizárólag üzleti szempontok határozzák meg, az ilyen vitáknak a parlament előtt kell lezajlaniuk – szögezte le Jóri András. Az adatvédelmi biztos ezért a parlamenti vita folytatását fogja kezdeményezni az új országgyűlés megalakulása után.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesülete szintén ellenzi a lista bevezetését.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.