BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Alkotmányellenes a magánnyugdíj szabály

Az Alkotmánybírság (Ab) június 7-én hozott határozata szerint alkotmányellenes a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló, az Országgyűlés 2009 decemberében elfogadott törvény 30. § (1) bekezdése. Az Ab ugyanakkor megállapította, hogy a törvény további kifogásolt szakasza nem alkotmányellenes.

A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatát  Sólyom László államfő indítványozta januárban. A törvény a magánnyugdíj új rendszerét kívánja létrehozni, megszüntetve a jelenleg működő magánnyugdíj-pénztárakat.

A pénztártagok egyéni számlán nyilvántartott követelése ugyan érintetlen maradna, de az új rendszerben – az államfő érvelése szerint – a biztosítottak nem szólhatnának bele a magánnyugdíj-biztosító döntéshozatalába, és szűkül az igénybe vehető szolgáltatások közötti választás lehetősége is.
 
Az Ab részben találta megalapozottnak az indítványt. Az Ab a nyugdíjszolgáltatásokra vonatkozó – az egyösszegű kifizetés feltételeinek, valamint a járadék megváltoztatását érintő – szabályok kapcsán megállapította, hogy a törvény az egyösszegű kifizetés teljesítését lényegében attól teszi függővé, hogy a pénztártag tagsági viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a 180 hónapot meghaladja-e. Ez a váromány, amely tulajdoni védelemben részesül, viszonylag kisszámú pénztártagot érint. Az Ab szerint a jogalkotó ennek a szabálynak a megalkotásánál nem volt tekintettel azokra a személyekre, akiknek a jogszerzése már folyamatban volt, ezért a rendelkezés alkotmányellenes.

Az Ab ugyanakkor nem osztotta az államfő alkotmányos aggályait a többi megtámadott rendelkezés esetében. A testület hangsúlyozta: a törvény azáltal, hogy a jelenlegihez képest más szolgáltatásfajtákat tartalmaz, nem korlátozza a pénztártag várományát, mert az egyéni számláján lévő összege alapján a járadékra jogosult.  Az Ab megítélése szerint a magánnyugdíjpénztár átalakulása sem sérti a tag Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogát. A határozathoz Holló András, Kiss László és Lenkovics Barnabás alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
 
A magyar nyugdíjrendszer 1997-től fokozatos átalakuláson ment át. Az úgynevezett felosztó-kirovó társadalombiztosítási nyugdíjrendszert egy új alapokon nyugvó, vegyes, többelemű rendszer váltotta fel. 1998-tól az új, hárompilléres rendszer jött létre, amelynek elemei a korábbi, társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mellett a tőkevárományosi elven működő magánnyugdíjpénztárak, illetőleg önkéntes nyugdíjpénztárak. A kötelező nyugdíjbiztosítás két részre vált: a társadalombiztosítási és a tőkefedezeti alapon működő magánnyugdíjpénztári ágazatra, és ezek működését önkéntes pénztárak egészítik ki.
 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.