Magyarított befektetések

Vitathatatlan előnyei mellett hátrányai is vannak a tartós befektetési számláknak (tbsz): az adókedvezményt ígérő konstrukcióra ugyanis az ügyfelek csak forintban denominált értékpapírokat vásárolhatnak. A hazai befektetésialap-piacon azonban viszonylag szűkös a választék, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatbázisa szerint május végén mindössze 192 nyilvános nyílt végű, vagyis olyan befektetési alap volt az országban, amelyet bárki megvásárolhatott, ráadásul ezek között is akadt több euróban, dollárban vagy más devizában denominált konstrukció.

A forintalapú részvényalapok között pedig nem találni például kifejezetten a dél-amerikai piacba fektető vagy olyan tematikus konstrukciókat, amelyek például az energetikai vagy az IT-piacba fektetnek.
A jogalkotónak a devizanem korlátozásával nyilvánvalóan az volt a célja, hogy a hazai eszközök felé terelje a lakossági megtakarításokat, a szolgáltatók azonban néhány hónappal a tbsz indulása után máris megtalálták a kiskapukat, és sorra indítják a tbsz-re szóló külföldi alapokat. Technikailag erre kétféle módszer is létezik: be lehet csomagolni a külföldi alapot egy hazai alapok alapja konstrukcióba, vagy egyszerűen el lehet indítani belőle – a jellemzően dollár- vagy euróalapú mellé – egy forintalapú sorozatot.
A forintosítási ötlet nem új keletű, az Erste Befektetési Zrt. például a hazai ügyféligények miatt már több mint 20 osztrák ESPA-alapot indított el forintalapon. Más szolgáltatók azonban még csak most kezdik a magyarítást. A Pioneer Alapkezelőnél az alapok alapjába való becsomagolást választották nemrég az egyik luxemburgi bejegyzésű fejlődő piaci részvényalap magyarítására. „A főleg lakossági befektetői kör miatt egyszerűbb és hatékonyabb volt az alapot ezzel a módszerrel létrehozni, mint forintsorozatot indítani a luxemburgi kibocsátású alapból” – mondja Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója. Az új alap egyébként egyebek között az indiai, brazil, kínai, tajvani, szingapúri, orosz, török és dél-afrikai piacokon keres befektetési lehetőségeket. A Pioneernél ezzel az egy alappal nem ér véget a magyarítássorozat, egy abszolút hozamú globális alapot is szeretnének ugyanígy becsomagolni. Az új konstrukció ősszel indulna, akkor vár ugyanis az alapkezelő komolyabb felfutást a tbsz-nyitásokban.

Az ING Alapkezelő a másik módszerrel, forintsorozatok kibocsátásával hozta el a magyarországi tbsz-ekre legkurrensebb luxemburgi alapjait. A társaság egyből 11 alapot indított el forintalapon is, ezek között egyes szektorokra (nyersanyagpiac, számítástechnika, energetika) koncentráló konstrukciók éppúgy akadnak, mint földrajzi régiókra (Latin-Amerika, Közel-Kelet és Észak-Afrika, Kína) összpontosító alapok.
Ezek befektetési jegyeit több hazai bank és brókerház is forgalmazza majd, az azonban kérdéses, hogy mindenhol elérhetik-e az ügyfelek az alapokat. Az OTP Banknál például lapunk kérdésére elmondták, hogy a külföldi alapokat náluk jellemzően csak a privát banki ügyfelek vásárolhatják meg a termékek magasabb komplexitása és nagyobb kockázata miatt. A most megjelenő forintos eszközosztályoknál sincs pótlólagos védelem beiktatva, ezért az alapok biztonságos értékeléséhez szükség lehet a privát banki tanácsadó szakértelmére is. HB

Újabb rekord az alapoknál

Májusban tovább nőtt és a hónap végére az újabb rekordnak számító 3470 milliárd forintra emelkedett a befektetési alapok vagyona – derül ki a Bamosz statisztikáiból. A pénzpiaci alapok vagyona több mint 48 milliárd, az ingatlanalapoké bő 14 milliárd forinttal bővült, a részvény- és kötvényalapoké viszont csökkent.