Milliárdok veszhettek el: nem kellene befizetni a kamatadót!

Lassan csordogálnak a pénzek a tartós befektetési számlákra (tbsz). Nagyjából fél évvel a rajt után a legtöbb hitelintézetnél még mindig csak néhány ezer a megnyitott számlák száma, a rajtuk elhelyezett összeg pedig legfeljebb néhány tízmilliárd forintot tesz ki. A lapunk által megkérdezett hat nagyobb pénzügyi intézménynél összesen nagyjából 120 milliárd forint van ilyen típusú számlákon. Úgy tűnik tehát, a kamatadót elkerülni vágyó ügyfelek még várnak a számlanyitással. Ezt megtehetik persze, az idei úgynevezett gyűjtőév ugyanis egészen december végéig tart, az akkor a számlákra rakott pénz hozama pedig éppúgy 2016-tól vehető ki adómentesen, ahogy az év elején befizetett összegeké.

Mégsem érdemes sokáig halogatni a tbsz-ek megnyitását, a máshol tartott vagyon hozamára ugyanis addig is adót kell fizetni, ezzel pedig a befektetők komoly pénzeket veszítenek. A háztartásoknál a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint hozzávetőlegesen 6000 milliárd forintnyi forintbetét volt áprilisban, ebből 4600 milliárd lekötve. Ennek a pénznek persze jó része rövid távú betétben van, de a két éven túl lekötött állomány is meghaladja a 450 milliárdot, az iparági becslések szerint pedig idővel harmada-negyede köthet ki a tbsz-eken. Az ilyen számlákon lévő betétállomány viszont a bankok beszámolói alapján ennek egyelőre csak a töredéke lehet, valószínűleg nem éri el a 100 milliárd forintot sem. Mivel a forintbetétekre a bankok az év elején 5-5,5 százalék körüli kamatokat fizettek, a lakosság eddig akár 7-8 milliárd forintot is bukhatott azzal, hogy befizette lekötött betétei után a kamatadót.

Szintén komoly veszteség érhette az értékpapírok tulajdonosait. A hazai háztartások a jegybank adatai szerint az első negyedév végén több mint 1900 milliárd forintnyi befektetési jeggyel, 715 milliárdnyi forintban denominált állampapírral, több mint 600 milliárd forintnyi vállalati kötvénnyel és jelzáloglevéllel, valamint 324 milliárd forintnyi részvénnyel rendelkeztek. Ezeknek az értékpapíroknak egy része persze veszteséges lett az első fél évben, többeken azonban még a betéteknél is komolyabb hozam keletkezett, amelynek ötödét azok a hosszú távon gondolkodó befektetők, akik nem tbsz-en tartották a pénzüket, elbukták.

A hosszú kötvényalapok árfolyama például az év eleje óta a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint átlagosan több mint 4 százalékot emelkedett, de akadnak olyan alapok is, amelyek ennél is jobban teljesítettek, az Aegon nemzetközi kötvényalapja 10 százaléknál is többet szedett magára, az OTP Maxima hozama csaknem 6 százalékos lett az év eleje óta. A részvényalapok közül több is két számjegyű hozamot ért el, így ezek befektetői még többet veszíthettek azzal, hogy be kell fizetniük az árfolyamnyereség-adót.