Tovább csökkent a devizaalapú jelzáloghitelek súlya

A háztartásoknak nyújtott forint alapú hitelek részaránya az újonnan folyósított hiteleken belül májusban 84 százalék volt (a lakáshiteleken belül 77 százalék, a szabad felhasználású hiteleken belül 80 százalék, a személyi hiteleken belül pedig 98 százalék).

A háztartások által felvett új forint lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója nagyobb mértékben, míg az euróhitelek esetében kisebb mértékben csökkent. A forint és euróhitelek átlagos hitelköltség mutatói közti különbség tovább szűkült, a lakáscélú kölcsönök esetében 2,01 százalék, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 1,03 százalék volt.

A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlába az 1 millió euró alatti forinthitelek esetében kisebb mértékben csökkent, míg az euróhitelek esetében szinte változatlan maradt. Az 1 millió euró feletti forint- és euróhitelek esetében kisebb kamatemelkedés volt a jegybanki közlemény szerint.

A háztartásoknál az újonnan folyósított forint lakáshitelek szerződéses összértéke kis mértékben nőtt, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerződéses összértéke enyhén csökkent.

Az euró és svájci frank lakáshitel és szabad felhasználású hitelek új szerződéses értékeiben tapasztalható visszaesés májusban tovább folytatódott. A forint személyi hitelek új szerződéseinek értéke kis mértékben emelkedett.

A nem pénzügyi vállalati 1 millió euró alatti forinthitelek új szerződéses értéke az előző hónaphoz hasonló nagyságrendű volt, míg az euróhiteleknél kisebb növekedést regisztrált a jegybank. Az 1 millió euró feletti forint és euróhitelek eredeti szerződéses értéke esetén jelentős visszaesés tapasztalható.

A háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlábai kis mértékben csökkentek, míg az euróbetétek kamatlábai szinte változatlanok maradtak. Az új szerződések értéke az euróbetétek esetében csökkent, míg a forintbetétek esetében jelentősen nőtt.