Az eurókrízis vége? Korai volt temetni az eurót

Ma már kijelenthető, hogy túlzók voltak azok a vészjelzések, amelyek két hónapja még az eurótérség felbomlását jósolták, és korai lett volna eltemetni a közös pénzt is. Az utóbbi két hétben ugyanis kiderült, a 16 ország közös devizájaként szolgáló fizetőeszköz köszöni szépen, jól van, és úgy tűnik, túljutott a nehéz hónapokon. Ezt a kijelentést bárki megállapíthatja, aki egy pillantást vet az euró-dollár kurzusára, amely a június eleji négyéves mélypontról 7 százalékot kapaszkodott vissza szűk másfél hónap alatt, és a következő hetekben tesztelheti az 1,30-as értéket.

Az árfolyammozgásnál is fontosabb érv lehet az optimizmusra, hogy fundamentális oldalon is az eurótérséget sújtó adósságválság enyhülésének láthatjuk jeleit. Ebből a szempontból az utóbbi hetek legfontosabb változása, hogy a PIGS országok közül többek relatíve sikeres adósságértékesítésen vannak túl vagy éppen folyamatban. A hét elején a Financial Times hasábjain volt olvasható, hogy a legnagyobb ilyen „problémás” állam, Spanyolország államkötvényei iránt ugrott meg az érdeklődés, elsősorban a távol-keleti befektetők körében, pedig ezeket ilyen téren a legóvatosabbak között tartják számon, akik alaposan megnézik, hova teszik a pénzüket. A múlt héten egymilliárd eurós vételi ajánlatot nyújtott be a kínai devizatartalékokat kezelő Safe alap 10 éves futamidejű spanyol kötvények iránt, ebből 400 millió eurót el is fogadott a madridi adósságkezelő szolgálat. A kínaiak két hónapja még messze elkerülték ezeket a kockázatosabb európiacokat, viszont a mostani megjelenésüket, úgy tűnik, többen szeretnék kihasználni. Ezen a héten hosszú idő után először már görög kötvényaukciót is tartottak – miután a túl magas hozamok miatt a 12 hónapos lejáratú adósságértékesítést elhalasztották –, kedden sikerült 26 hetes kincstárjegyeket eladni, ráadásul a tervezett mennyiségen felül, köszönhetően a 3,64-szeres lefedettségnek. A 4,55 milliárd euró értékben benyújtott ajánlatokból 1,265 milliárdot fogadott el Athén, ez jó teljesítmény – mondják elemzők, de hozzáteszik, arra még azért kevés, hogy az ország a júliusban lejáró 2,16 milliárd eurós adósságát teljes egészében a piacról tudja finanszírozni. Tegnap aukciókat tartottak Olaszországban, Portugáliában és Németországban is, és sehol nem volt reális veszély a kiszáradás, sőt az utóbbi hetekhez képest lefelé korrigáltak a kamatok.

Érzékelhetően enyhül a nyomás az eurón – osztja meg tapasztalatait Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank szakértője, aki szerint a legfontosabb jelzések között meg kell említeni, hogy az euró gyengülésére játszó shortpozíciók száma a két hónappal ezelőtti csúcshoz képest a harmadára esett. Kis technikai elemzést is megosztott a szakember, mint mondta, jól látszik egy fordított fej-váll alakzat az euró-dollár kurzusán, ez azt jelzi előre, hogy 1-2 hónapos időtávon az 1,31-es árfolyamszint fölé erősödik vissza a közös térség fizetőeszköze. Kovács Mátyás szerint túlzottak voltak a piaci aggodalmak az eurózóna felbomlásáról, és most ezt a piaci túlszaladást dolgozza vissza a közös pénz; ráadásul a folyamatot olyan negatív hírek sem akasztják meg, mint amelyek akár csak néhány hete is pánikkeltésre lettek volna alkalmasak. Például, hogy a Moody’s International kedden két fokozattal leminősítette a hosszú távú portugál devizaadósságot, amit tegnap nyolc portugál bank leminősítése követett.

EKB: itt a program vége

A kötvénypiaci élet visszatértét ünnepelheti az Európai Központi Bank (EKB) is, amely május 10-e óta kényszerül államkötvény-vásárlásokra a gyengébb pénzügyi helyzetű országok állampapírpiacain, hogy így serkentse ott a likviditást. Bár erre nincs mandátuma az EKB-nak, és nem kis politikai vihart is kavart a program, amelyről Jean-Claude Trichet, a jegybank elnöke már jelezte, hogy hamarosan véget ér.