Lázad a Raiffeisen vezére a magyar bankadó ellen

Különösen súlyosan érinti a bankadó Magyarországon a Raiffeisent, amelynek tavaly nem is volt nyeresége, hanem kereken 17 millió euró veszteséget halmozott el. Mivel az adó a mérlegfőösszeg 0,45 százaléka lesz, a Raiffeisennek a vesztesége ellenére most kereken 35 millió eurót kellene befizetnie.

Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank vezérigazgatója az ORF jelentése szerint úgy fogalmazott: "A tűzzel játszik a kormány" és ügyelnie kell arra, hogy ne tegyen eltúlzott intézkedéseket. Rothensteiner, aki valamennyi bankot képviseli az Osztrák Gazdasági Kamarában, reméli azonban, hogy "a józan ész mégis úrrá lesz."  Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak, mint az EU tagjának, tartania kellene magát az uniós eljárási rendhez.

Az Erste Banknak a magyarországi tevékenysége után idén kereken 44 millió eurót kellene bankadóként befizetnie, ez a teljes magyarországi nyeresége háromnegyedének felel meg.

A bankadót illetően nem létezik közös álláspont az Európai Unióban. Így például Ausztria is tervezi bankadó bevezetését a jövő évtől kezdődően, az így begyűjtött 500 millió euró a költségvetés rendbetételéhez járulna hozzá. A legtöbbet Nagy-Britannia vár a bankoktól: A brit kormány a bankok saját tőkéjére vetítve tervezi az adó bevezetését, amely - átszámítva - kereken 2,4 milliárd euró bevételt jelentene.

Franciaország is hozzájárulást akar a bankjaitól, ám a részletek nem ismeretesek. Németország a jövő évtől kezdve szintén bankadót kíván bevezetni, összesen 750 millió euró értékben. Ezt az összeget egy alapba kell majd befizetni, amelyet a bankok jövőbeni válságainak elhárítására használnak fel. Belgium viszont egységes, uniós politikai megegyezést szorgalmaz ez év végéig. Az Egyesült Államok június végén foglalkozott a kérdéssel, de Washington egyelőre elutasítja a bankadó tervét.