Hogyan mentik meg a gengszterek az eurózónát?

Willem Buiter, a Citigroup munkatársa a The Wall Street Journalben idézett szakértői kommentárjában úgy fogalmaz: az euró egyre népszerűbb alvilági körökben, a bűnözők szívesen használják ugyanis a magas címleteket az anonim tranzakciók végrehajtására. Márpedig ez az eurózóna számára is hasznos, mivel az Európai Központi Banknak tekintélyes hasznot jelent ezeknek a címleteknek a piacra dobása.

Amikor a közös európai valutát 2002-ben bevezették, az 500 eurós címletek 30,8 milliárd eurót tettek ki. Mára az összeg 285 milliárd euróra emelkedett, ez évi 32 százalékos növekedést jelent. Az összes, forgalomban lévő euró bankjegy 35 százalékát teszi az 500 eurós bankjegyek, amelyekkel egyébként szinte senki nem találkozik a hétköznapi életben.

Az ügy érdekessége, hogy 1998-ban az amerikai pénzügyminisztérium már figyelmeztetést adott ki attól tartva, hogy az 500 eurós konkurenciát jelent majd a gengszterek addigi kedvenc pénzének, a 100 dollárosnak. Az érvelés szerint 1 millió dollár értékű 100 dolláros bankjegy 11 kilogrammot nyom, míg ugyanekkora összeg euróban leszámolva csak 2,2 kilogramm. Soren Pedersen, az Europol szóvivője elmondta: nagy mennyiségű 500 eurós bankjegyeket találtak gumiabroncsokban, müzlis dobozokban, és teherautók rejtett tárolóiban.

A helyzetből az EKB húz hasznot. A központi bank jelenleg mintegy 78 milliárd eurós tőkével rendelkezik és évente körülbelül 80 milliárd eurós hasznot gyűjt be az új bankjegyek nyomtatásával. Az EKB pozícióját jelentősen javítja, hogy központi banki szerepéből adódóan ingyen vagy jelentős árkedvezménnyel kérheti tartalékainak letétbe helyezését a kereskedelmi bankoktól. Ha 4 százalékos pénzforgalom növekedéssel számolunk, a jegybanki pozícióból adódó előny az EKB számára 2-6,9 ezer milliárd eurós bevételt jelent a Citi szakértőjének számítása szerint.

Az EKB szóvivője közölte: nem vették tervbe az 500 eurós bankjegy kivonását a forgalomból.