Katasztrófák - Ki és miből fizeti a helyreállítást?

Az Európai Unió vonatkozó irányelve ebben a kérdésben egyelőre a jogalkotók számára szabadságot ad, a kötelező előírások hiányának ellenére azonban Magyarországon is sok cég elgondolkodhat már azon, hogy miből finanszírozna egy vörösiszap által okozott helyzethez hasonló katasztrófa elhárítását? Az ügy hátterére Dr. Nádasdy Zoltán, a Noerr ügyvédi iroda vezetője világított rá.

A környezetvédelmi törvény hatályos rendelkezése szerint környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a tevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében – külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén – környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A környezethasználó a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint környezetvédelmi céltartalékot képezhet a jövőben valószínűleg vagy bizonyosan felmerülő környezetvédelmi kötelezettségeire.

Mivel a környezetvédelmi törvényben hivatkozott kormányrendelet még nem született meg, így nem lehet tudni, hogy mely tevékenységek esetén ír elő a jogalkotó a kockázathoz mérten felelősségbiztosítás megkötését, vagy a biztosíték nyújtását (pénzletét formájában). A kötelező előírások hiányának ellenére is sok cég elgondolkodhat azon, hogy miből finanszírozna egy vörösiszap által okozott helyzethez hasonló katasztrófa elhárítását, hiszen nem mindegy, hogy a vállalatok a katasztrófák utáni kárrendezés költségeire hogyan biztosítják be magukat.

„A biztosítások általában olcsóbbak és hatékonyabbak, mint más biztosítékok, hiszen ilyenkor a biztosító fizet, míg más biztosítéknál valójában a cég által előre (és remélhetőleg elegendő mértékben) félretett összegből kerül sor a kármentesítésre” – tette hozzá Dr. Nádasdy Zoltán.

A vörösiszapot veszélyes hulladéknak kell minősíteni Magyarországon, az erről szóló törvényjavaslat előkészületei már folynak - mondta a 180 percben a környezetvédelmi államtitkár. Illés Zoltán szerint a jövő év elején megszülethet a törvény. Javasolják továbbá azt is, hogy minden veszélyes hulladékkal foglalkozó cégnek legyen kötelező biztosítást kötnie.

Illés Zoltán azt mondta, hogy lesz valamennyi átmeneti idő, de biztos abban, hogy ezeket a biztosításokat nem minden piaci szereplő tudja majd kifizetni. Ez azt jelenti, hogy csak a tőkeerős cégek maradnak meg, az ő ellenőrzésük pedig kivitelezhetőbb lesz - mondta a környezetvédelmi államtitkár.