Az EU májusban döntött az adóssággondokkal küzdő eurózóna tagországok számára felállítandó pénzügyi alap, az EFSF felállításáról. A The Wall Street Journal tudósítása szerint a 440 milliárd eurós alap képviselői jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodnak, ahol néhány fontos befektetőnek mutatják be az intézményt. Az EFSF vezetése azt reméli, hogy sikerül rávennie a piacot arra, hogy kötvényeket vásároljanak tőle. Az egyetlen gond az, hogy ezek a kötvények nem léteznek és nem is fogják kibocsátani őket, amíg egy tagállam nem fordul segítségért az EFSF-hez.
„Abban reménykedünk, hogy nem lesz szükségünk a kötvények kibocsátására, de készen állunk, ha ez mégis megtörténik” – mondta Klaus Regling, az EFSF vezérigazgatója. A korábban az Európai Bizottságnál dolgozó német közgazdász egyébként egy állandó pénzügyi alap felállítását kezdeményezné a jelenlegi helyett, amelyet elvileg 2013-ban kivezetnek a piacról.
Regling mindamellett úgy látja, hogy az Európai Unió pénzügyi helyzete kevésbé rémes, mint ahogyan azt sokan interpretálják. A közgazdász szerint a reakciók gyakran irracionálisak, ilyen például Görögország esete, amelyet alaposan túlreagáltak.
Mint arról beszámoltunk, több közgazdász kételkedik az EFSF működőképességében, mivel a szervezet szerintük túl sok járulékos eszközt alkalmaz, hogy ezzel a legjobb hitelminősítéseket érje el. Ez azonban rossz döntés, mivel így az innen elérhető források után fizetendő kamat jóval magasabb, mint például az IMF-hitelek kamata. Regling cáfolja ezeket a véleményeket, szerinte az elemzők által meghatározott 8 százalék helyett az EFSF hitelesei is körülbelül 5 százalékos kamatot fizetnek majd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.