A lakossági plasztikok számának zuhanása elsősorban a spórolással magyarázható – mondta lapunknak Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Szerinte a válság nyomán csökkenő jövedelmek miatt az emberek kurtítani igyekeznek a kiadásaikat, ezért viszszaadták felesleges bankkártyáikat, és megszüntették használaton kívüli bankszámláikat. A szakértő ugyancsak a háztartások spórolási kényszerével magyarázza, hogy a számláikon lévő pénzt egyre nagyobb arányban a számukra ingyenes vásárlásra használják a felvett összeggel arányosan növekvő készpénzfelvétel helyett.
A vállalati bankkártyáknak a válság ellenére is gyors terjedéséről azonban Várhegyi Évának csak feltételezései vannak. Szerinte azért nőhet dinamikusan a céges plasztikok száma, mert a bankok az utóbbi években erőteljesen a kis- és középvállalatok felé nyitottak, és azokat jelentős erőkkel szeretnék ügyfeleiknek megnyerni. Ennek egyik oka, hogy a nagyvállalati piac már korábban telítődött, a válság után pedig egyre nehezebbé és kockázatosabbá vált a terjeszkedés a lakossági piacon. Nehézségek és rizikók ugyan a kis- és közepes vállaltok piacán is vannak, ám ennek a szektornak az igényeire a pénzintézetek korábban nem fordítottak komoly figyelmet, mert könnyebben és gyorsabban értek el sikereket a nagy cégek és magánszemélyek kiszolgálásával. A Pénzügykutató Zrt. szakértője ugyanakkor lehetségesnek tartja az is, hogy a Széchenyi-kártya terjedése, a társmárkás (co-branded) plasztikok kibocsátása is hozzájárulhatott a folyamathoz.
Várhegyi Éva elképzeléseit megerősítette a Világgazdaság számára az MKB Bank. Tájékoztatásuk szerint céges kártyáik értékesítésekor kiemelt hangsúlyt kaptak a kisvállalatoknak és a vállalkozóknak szóló ajánlatok az utóbbi időszakban. Emellett az említett ügyfélkör egyre gyakrabban használja céges bankkártyáját, így ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele egyre inkább a napi bankkapcsolat részévé válik. A pénzintézet azt is megemlítette, hogy az általános tendencia ellenére náluk a lakossági bankkártyák száma még mindig nő, bár az elmúlt évekhez képest visszafogottabb mértékben. Jelentős visszaesést csak a hitelkártyáknál tapasztaltak.
Spórolási szándékot lát a céges bankkártyák számának és vásárlási forgalmának növekedése mögött a K&H Bank. Szerintük évről évre egyre több vállalat ismeri fel a bankkártyás fizetés előnyeit Magyarországon. Úgy vélik, ez a folyamat hatványozottan érvényes a válság időszakára, amikor a költséghatékony működés egyre inkább előtérbe kerül. Emellett azt tapasztalták, hogy az egyes cégek bankkártya-ellátottsága is emelkedik, azaz egy vállalaton belül egyre több plasztikot használnak, amely szintén az üzleti kártyák számának dinamikus növekedését okozza. Az MKB Bankéhoz hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak a Citibank is. Az amerikai érdekeltségű pénzintézet is erőteljes bővülést tapasztalt az üzleti kártyák terén az elmúlt két évben. A válság kedvezőtlen hatásai náluk csak a hitelkártyáknál jelentkeztek, ahol csak a portfóliójuk hatékony egyensúlyban tartását tudták elérni. Ugyanakkor a krízis ellenére a 2008–10-es időszakban is növekedni tudott a banknál a betéti kártyák száma. Szerintük ez elsősorban a 0 forintos bankszámlák bevezetésének és sikerének köszönhető. Csak az elmúlt esztendőben 59 százalékkal nőtt az új kibocsátási, letiltási és megújítási, éves díj nélkül nyitható egy fő és társkártyás számlák száma. Így ez a folyamat is a lakosság spórolásával magyarázható. GIJ
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.