A magán-nyugdíjpénztári tagok többségének reálhozama van
Egy „szerencsétlen” szabályozásnak köszönhetően, éppen 2008-ban kellett megemelniük a pénztáraknak a portfóliókban lévő részvények arányát, ennek hatására lehetett még nagyobb a befektetési tevékenység vesztesége 2008-ban a válság mellett. Ebben az évben 421,7 milliárd forint negatív eredmény keletkezett, 2000-től ez év harmadik negyedéig a befektetési tevékenység eredménye 760 milliárd forint.
A kötelező magánpénztárak működéssel kapcsolatos ráfordításaik 2009-ig 108,4 milliárd forinton alakultak auditált adatok alapján, melyből majdnem 11 százalék felügyelettel- és garancia alappal kapcsolatos ráfordítás.
A 2010 első három negyedét is figyelembe véve 122,4 milliárd forintra növekedtek a működési ráfordítások, a garancia és felügyeleti díjak így is 10 százalék felett maradtak a ráfordítások arányában.
A több mint 3000 milliárd forintnyi vagyonnak, amelyet a 18 intézmény kezelt, nem egészen a fele volt magyar állampapírokban, befektetési jegyekben a pénz több mint egyharmadát, közvetlenül részvényekben valamivel kevesebb mint tizedét tartották a pénztárak. Az idősorokból kiderül: a kasszák a közvetlen részvénybefektetéseket július és október között előszeretettel csoportosították át befektetési alapokba, és a felügyeleti határozatok szerint az egyik legnagyobb pénztári vagyont kezelő OTP Alapkezelő több zártkörű intézményi alapot is indított ebben az időszakban.
Itt összehasonlíthatja az egyes magánnyugdíjpénztárak teljesítményét
A bankszámlán tartott pénzösszeg (piaci értéken) több mint 6 százalékkal csökkent, a kötvények aránya 3,57 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben az előző negyedhez képest. Ez az érték meghaladja a 90 milliárd forintot, 1383 milliárdról 1475 milliárd forintra emelkedett a magánkasszáknál lévő magyar államkötvény.
A pénztáraknál lévő hazai állampapírok piaci értéke majdnem 30 százalékkal növekedett éves alapon, ez 337 milliárd forintot jelent.
A pályakezdők számára kötelező belépés megszüntetése és a tagdíjak átutalásának felfüggesztése előtt egy hónappal, vagyis szeptember végén már 3,0905 millió tagjuk volt a pénztáraknak, ők az első kilenc hónapban nem egészen 230 milliárd forintot utaltak át a pénztáraiknak. Ez 8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, és havonta átlagosan 25,5 milliárd forintot tett ki, vagyis kevesebb annál a havi 30 milliárd forintnál, amelyet a kormány a tagdíjak elvonásától remélt.
A tagok eddig több mint 2500 millió forintot fizettek be a pénztárakba 1998 óta (2002 óta 2240 milliárd), de a kifizetések is lassan megindultak, 2010-ben az első három negyedben 2,68 milliárd forintot tettek ki. 2002 óta majdnem elérték a 20 milliárd forintot.
Elképzelhető, hogy a Századvég által közölt, ám a pénztárak által vitatott számítások is tisztázódhatnak valamelyest a felügyeleti adatokból, a hatóság ugyanis újdonságként közzétette a tb-be visszalépők adatait. Ezek szerint 2004 óta összesen 164 milliárd forintot vittek vissza az állami rendszerbe a kasszák tagjai, ennek legnagyobb részét a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben, főleg annak köszönhetően, hogy tavaly megnyitotta a kormány a visszalépés lehetőségét az 52 éven felüli pénztártagok számára. A több mint 120 ezer érintett közül annak idején több mint 70 ezren éltek a lehetőséggel. 1998 óta egyébként összesen 208 ezren léptek vissza az állami tb-rendszerbe a PSZÁF adatai szerint.
A visszalépés lehetőségének megteremtése, 2009 negyedik negyedévéve óta 122 milliárd forintot utaltak vissza az TB-be a magánnyugdíjpénztárak.
Hogy a következő két hónapban hányan lépnek vissza az állami rendszerbe, még nem tudni, ahogy azt sem, hogyan tudnak működni a pénztárak a korábbinak az ötödére csökkentett elvonásból. Az eddigi, tagdíjarányosan 4,5 százalékos működésre fordítható pénzből az idei első kilenc hónapot nem sikerült nyereséggel zárniuk: 13 milliárd forintnyi bevételükkel 14 milliárdnyi kiadás állt szemben. Az így keletkezett 974 millió forintos veszteség kevesebb mint kétharmada lett a tavalyi deficitnek. A kiadási oldalon a tagszervező ügynökökre költött pénzek nőttek drámai mértékben, csaknem 80 százalékkal, 3,58 milliárd forintra, a reklám- és marketingkiadás ezzel szemben csökkent tavaly óta. A vagyonkezelőknek is lényegesen olcsóbban kell jövőre kezelniük a kasszatagok pénzét, az első kilenc hónapban ezt 11,6 milliárd forintért tették meg, ami csaknem a háromszorosa volt annak, amit az Országgyűlés előtt lévő, új törvénytervezet előírna számukra.
Bár a pénztárak hozamai az idén is impozánsak, Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott szerint a tagok befizetett vagyona nincs biztonságban – derült ki a politikus által tartott sajtótájékoztatón. Ezt részben egy a Magyar Nemzetben tegnap megjelent cikkre alapozta, amely szerint a Honvéd Magán-nyugdíjpénztárban a tagok 200 milliós veszteséget könyvelhettek el egy ingatlanbefektetésen. A politikus emiatt a PSZÁF figyelmébe fogja ajánlani a Honvéd Magánnyugdíjpénztár vezetését és befektetési módszereit.
Hozzátette: egyre több információ, egyre több adat van a birtokukban arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári befektetések nincsenek jó kezekben, folyamatosan veszteségeket szenvednek el. „Aggódunk, hogy ez a folyamat január 31-ig fel fog gyorsulni” – tette hozzá.
A Honvéd Nyugdíjpénztár honlapjára feltett 2009. évről feltett üzleti jelentés szerint egyébként a magánpénztári ágnak nincs közvetlen ingatlanbefektetése, csak az önkéntes ág rendelkezik ilyennel, a vagyon 1,56 százalékát tartották ingatlanban tavaly év végén.
A hosszú távú hozamok terén egyébként a Honvéd az egyik legjobban teljesítő magánnyugdíjpénztár. A Stabilitás adatai szerint klasszikus alapja 1998-től ez év októberig évente átlagosan 3,51, kiegyensúlyozott alapja 2,96, növekedési portfóliója pedig 2,18 százalékos reálhozamot produkált.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.