A magánnyugdíjpénztár tagoknak január 31-ig van lehetőségük nyilatkozatot tenni, ha nem kívánnak visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe és ezáltal lemondanak az eddig a magánpénztárakban felhalmozott megtakarításaikról. Péntekig 8 353 fő tette meg nyilatkozatát országszerte.
Nyilatkozatot országszerte 36 helyen tehetnek a pénztártagok, területi megkötés nélkül. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság korábbi tájékoztatása szerint a nyilatkozat tétel probléma nélkül zajlik, az ügyfelek átlagosan 2-3 perc alatt megteszi nyilatkozatát.
A Világgazdaság Online szerkesztősége által felvetett kérdés, mely szerint abban az esetben ha a nyilatkozat tevő magánpénztári tag nyugdíjpénztára január 31-ét követően az alacsony taglétszám miatt megszűnés mellett döntene, mi történik az ügyfelekkel, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) válaszolt.
Nézze meg az Ön nyugdíjpénztára hogyan teljesít!
A felügyelet tájékoztatása szerint ebben az esetben a nyugdíjpénztár végelszámolással vagy felszámolással megszűnik. A magánnyugdíjakról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló jelenleg hatályos törvény szerint az ügyfeleknek 30 napos határidővel nyilatkozatot tehetnek, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni.
Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a végelszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében, olvasható a törvényben.
A magánnyugdíjpénztárak is megkezdték tagjaik tájékoztatását a nyugdíjrendszerben végbe menő folyamatokról. A magánpénztárak eddig ismert tájékoztatói tárgyilagosak tájékoztatják ügyfeleiket a törvényi változásokról, kiemelve, hogy csak azoknak kell nyilatkozatot tennie, akik nem kívánnak visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe.
Az ING Nyugdíjpénztár már decemberben a törvény elfogadását követően kapcsolatba lépett ügyfeleivel. A pénztár december 20-tól aktiválta szolgáltatását, mellyel interneten keresztül az ügyfelek bármikor megtekinthetik egyéni számlájuk aktuális egyenlegét. Az ING felhívja a figyelmet arra, hogy az átlépés esetén felvehető reálhozam nem egyenlő az egyéni számlán jóváírt hozammal, a reálhozam a jóváírt hozam inflációval csökkentett része.
Az Aranykor Nyugdíjpénztár is hosszasan taglalja a történteket. A pénztár szerint mindenképpen érdemes tudni a magán-nyugdíjpénztárakkal és az intézkedésekkel kapcsolatban, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás értelmében, ha az ügyfél a visszalépést választja az állam nyugdíjrendszerbe, a magán-nyugdíjpénztár köteles az eddig összegyűlt személyes megtakarításának tagdíj kiegészítéssel és a reálhozammal csökkentett összegét átutalni az államnak.
A pénztár kiemelte, hogy a felvehető rész kifizetése nem most történik, hanem a PSZÁF által jóváhagyott ütemterv szerint, várhatóan 2011. április közepétől, mivel a tagsági jogviszony 2011. március 1-jével szűnik meg, előtte biztosan nem indítható a kifizetés.
A Generali Nyugdíjpénztár is tájékoztat a kialakult helyzetről és felhívja a figyelmet arra, hogy aki nem tesz, nyilatkozatot az automatikusan átkerül az állami nyugdíjrendszerbe. A pénztár arra is felhívja ügyfelei figyelmét, hogy a törvénycsomag egyes részletszabályai azonban továbbra is tisztázatlanok, amelyeket külön rendeletekben fog szabályozni a kormány.
Ilyen pontként említi a Generali, hogy a kormány azt ígéri, hogy az állami rendszerben is lesz egyéni számlavezetés, azonban ennek részleteit a most elfogadott törvény nem tartalmazza. Azt sem lehet tudni, hogy az államhoz kerülő megtakarítások inflációt meghaladó hozamát és a pénztártagok, vagy munkáltatójuk által fizetett két százalékos tagdíj kiegészítését ki és mikor fogja kifizetni. A pénztár ígéretet tett, hogy amint a részletszabályozások elfogadásra kerülnek arról tájékoztatást nyújtanak pénztártagjainak.
Elérhetetlen az ONYF kalkulátora
Egyre fogy a napok száma, amíg lehet a nyugdíjpénztári maradásról nyilatkozni, a döntéshez pedig sok segítséget adhat egy nyugdíjszámító program. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) honlapján azonban valami miatt nem érhető el ez a kalkulátor - írja a portfolio.
Elviekben több honlapon is elérhetők különböző nyugdíjkalkulátorok, és még a tervek szerint a Stabilitás Pénztárszövetség is hamarosan elérhetővé tesz egy ilyen programot, viszont az meglepő, hogy minden bizonnyal technikai hiba miatt nem vehetik igénybe az állampolgárok az ONYF szolgáltatását.
Nem jár vissza a kiegészítő nyugdíjbefizetés utáni hozam - írja a Magyar Nemzet
A kiegészítő tagdíjon jóváírt hozamot nem, de a működés céljára felhasznált összeget visszafizetik a pénztártag (állami rendszerbe való) visszalépése esetén - tájékoztatta a Magyar Nemzetet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF). A lap szerint a szabályozás pontatlansága miatt többen csalódhatnak a visszalépők közül, mivel az egyéni vagy munkáltatói kiegészítés után elért hozamot a visszalépők nem kapják meg.
A törvényben csupán annyi szerepel, hogy a visszalépő tag jogosult a tagdíj-kiegészítés felvételére (lásd a keretes írásunkban), s ezt a kormány ígérete szerint adó- és járulékkötelezettség nélkül teheti meg. Ebből a megfogalmazásból azonban nem derül ki, hogy csak a kiegészítések összegét vagy az abból az évek folyamán származó hozamokat is megkapják-e a visszalépők.
A Magyar Nemzet emiatt megkereste Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi kormánymegbízottat a helyzet tisztázására, ő azonban a jogszabályt kidolgozó Nemzetgazdasági Minisztériumot ajánlotta. A minisztérium azonban több nap után csak annyit közölt, hogy a nyugdíjügyi megbízotthoz kell fordulni az ügyben.
A Mészáros József által vezetett ONYF, amely többek közt a magánrendszerben maradók nyilatkozatait és a visszalépők pénzéről szóló nyilatkozatokat is kezeli, úgy tájékoztatta a lapot, hogy az eddig is alkalmazott módszertant használják, vagyis a kiegészítő tagdíjon jóváírt hozamot nem fizetik ki a visszalépőknek. Vagyis, aki a kötelező befizetései mellett kiegészítő befizetéseket tett (saját maga vagy cafeteriajuttatásként a munkáltatója), a befizetések összegét felveheti, ugyanakkor az akár 12 év alatt az ezekből származó hozamot nem.
Ez az összeg a befizetési időtől, az összegektől és az elért kamatoktól függően komoly mértékű is lehet. Az inflációt figyelmen kívül hagyva, tehát csak a reálteljesítményt figyelembe véve, aki például évente 100 ezer forintot fizetett be pluszban és 12 éven át minden évben 1 százalékos (reál)hozamot ért el, az a szabály szerint 1,2 millió forintot kap vissza és elbukja a több mint 68 ezer forintos hozamot. Ha ugyanennyi és ugyanilyen idejű befizetésére minden évben 5 százalékos hozamot ért el, akkor az 1,2 millió forint visszaszerzése mellett több mint 390 ezer forintnyi hozamról kellene lemondania.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.