Marco Polótól Platináig - Íme, a legjobb befektetések

Nem volt könnyű évük 2010-ben a befektetőknek. A hazai részvénypiac teljesítménye alulmúlta a régióét, a BUX index 2009 decemberének utolsó napja és tavaly szilveszter között csak néhány ezreléknyit emelkedett. Az állampapírpiacon ennél jobbak voltak a lehetőségek, a MAX Composite index 6,46 százalékot nőtt az év során. A vagyonkezelők azonban ezek között a körülmények között is képesek voltak jó hozamokat elérni a befektetési alapokon. A Bamosz adatai szerint a mintegy 360 alapból kevesebb mint 40-nek a hozama lett negatív tavaly, és több mint 90 konstrukció ért el 10 százalék fölötti nyereséget.

A 2010-es esztendő abszolút győztese a Concorde Platina Delta alapja lett, ez az alap viszont magas díjai miatt csak kevéssé érhető el a befektetők számára. A második helyen az OTP Supra végzett, miután több mint 40 százalékos hozamot produkált az év eleje óta. Az abszolút hozamú alapoknak az év elején nagy jövőt jósoltak, és az év végére kiderült, többségük meg tudta verni a pénzpiaci alapokat. A Supra mellett több más alap is kiváló eredményt ért el.

A Reálszisztéma Marco Polója például csaknem 30 százalékot szedett magára az év végéig, az OTP-s feltörekvő piaci származtatott kötvényalap 26 százalékkal, a BWM „meggyőzően kockázatos” konstrukciója több mint 20 százalékkal gyarapította a befektetők vagyonát.

A magas hozamhoz tavaly mindenképpen kockáztatni kellett, az abszolút hozamú alapok mellett a jól megválasztott részvényalapokkal lehetett még komoly nyereségre szert tenni. Ebben a kategóriában egyes feltörekvő piaci konstrukciók vitték el a pálmát. A legjobban az Aegon orosz részvénypiacon befektetők Russia alapjával jártak a befektetők, csaknem 40 százalékot tudtak vele keresni. Az orosz piac egyébként még az idén is ígéretes lehet, a nyersanyagárak ugyanis több szakértő szerint emelkedni fognak, ez pedig kedvez az orosz gazdaságnak. A nyersanyagárak emelkedését is ki lehet használni befektetési alapokkal, több alapkezelő (MKB, K&H, CIB, Budapest) is rendelkezik ilyen konstrukciókkal. Ezeknek az árfolyama már tavaly is jellemzően százalékosan kétszámjegyű mértékben nőtt, és az idén is jók a kilátásaik.

Tavaly egyébként ezek mellett 20-30 százalékos hozam keletkezett még a török, az ázsiai és egyes feltörekvő piacokba fektető alapon is. Amivel viszont nem lehetett keresni, az a BUX indexet követő részvényalap volt. Ezek közül a konstrukciók közül a legjobbak is legfeljebb 2-3 százalékot emelkedtek, a legrosszabbak eközben ugyanennyit estek.

A kötvényalapok közül a közép-európai és a vállalati hitelpapírokban fektetők vitték a prímet, ezek kétszámjegyű hozamot értek el. A hazai hosszú kötvényalapok teljesítménye meglehetősen vegyes volt. Az MKB-s 4,2 százalékos hozamra volt csak képes, miközben az OTP Maxima majdnem 9 százalékos nyereséget ért el. A rövid kötvényalapoknál is az OTP-s emelkedik ki, az Optima hozama több mint 7,5 százalékos volt tavaly. 2009-ben egyébként szintén az OTP-s kötvényalapok lettek a legjobbak saját kategóriájukban.

A rendkívül alacsony kockázatú likviditási és pénzpiaci alapokon nagyjából 4-5,5 százalékos nyereséget érhettek el a befektetők, az ismét egyre népszerűbb ingatlanalapok közül néhányon ennél jóval nagyobb volt a haszon. A legnagyobb hazai nyílt végű ingatlanalap, az Erstéé 7 százalék fölötti hozamot ért el, a Magyar Posta által forgalmazott változat nyeresége 6 százalék körüli lett. A másik nagy, nyílt végű ingatlanalap, az OTP-s még ennél is jobban szerepelt, csaknem 8 százalék lett a hozama, a zárt végűvé alakított raiffeisenes konstrukció pedig 9 százalék fölött teljesített. Az ingatlanalapok teljesítménye azonban még most is vegyes, a másik zárt végűvé alakított alap, az Európa például mínuszban zárta a tavalyi évet.