Nyugdíj dilemma: Megijedtek a pénztártagok

A nyugdíjrendszert átalakító törvény elfogadásáról a megkérdezettek döntő többsége (93 százalék) hallott, az intézkedéssel azonban csak a válaszadók 37 százaléka ért egyet.

Mivel a Medián decemberi felmérésében az akkor még el nem fogadott törvénytervezettel csak 30 százalék értett egyet, a januári arány kismértékű enyhülést jelez, amiben esetleg az átlépőknek nyújtott kedvezmények (például a többlethozam feletti rendelkezés lehetősége), valamint a nyilatkozattevők egyelőre csekély aránya is szerepet játszhatott.
 
Bár az átlépés szabályainak ismertetése előtt, november közepén még a tagok kevesebb mint harmada tartotta valószínűbbnek azt, hogy visszatér az állami nyugdíjrendszerbe, decemberben már közel kétszer annyian hajlottak erre, január közepére pedig 74 százalékra emelkedett az így gondolkodók aránya (nagyobb részük a nyilatkozattételi határidő közeledtével ezt immár biztosnak látta).

Eközben a novemberi 45 százalékról harmadára csökkent azok aránya, akik a magánrendszerben maradás felé hajlottak, és a tagok mindössze 8 százaléka gondolta ezt biztosnak. Kérdéses ugyanakkor, hogy végül hányan maradnak a magánpénztáraknál, annál is inkább, mivel a határidő sürgetése ellenére még a maradásukat biztosnak gondolók közül is csak minden negyedik tette meg a nyilatkozatát a kérdezés időpontjáig, vagyis január közepéig.

 
A visszalépést valószínűsítők arányának emelkedésével egyidőben egyébként valamelyest enyhültek az eljárásmóddal szembeni ellenérzések, bár a maradni szándékozók személyes nyilatkozattételi kötelezettségét a többség továbbra sem tartja helyesnek. A leginkább érintettek véleményét jól jelzi, hogy azoknak, akik a magánrendszerben maradás felé hajlanak, de még nem nyilatkoztak erről, 84 százaléka helyteleníti ezt az eljárást. Azt, hogy a nem nyilatkozókat automatikusan átsorolják az állami nyugdíjrendszerbe, csak azok a magán-nyugdíjpénztári tagok helyeslik nagyobb arányban (59 százalék), akik már amúgy is biztosnak gondolják, hogy visszalépnek.