Részletes adatokat tartalmaznak minden biztosítottról a bevezetendő egyéni tb-számlák – derül ki az Országgyűlés honlapján szereplő törvénymódosító javaslatból, amelyet a Selmeczi Gabriella nevével fémjelzett, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogkörét szélesítő törvényjavaslathoz kapcsoltak.
A számlán ott lesznek a magán-nyugdíjpénztári tagok azonosító adatai, a 2010. október 1. és 2011. november 30. közötti időszakban megszerzett jövedelmekre vonatkozó magán-nyugdíjpénztári tagdíjelőíráshoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek, a munkáltató által az adóhatóságnak megküldendő adatok nagy része, valamint a visszalépő tagok esetében a tagi követelések reálhozammal és tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összege is szerepel majd rajta.
A visszalépő és maradó kasszatagokról tehát meglesznek a szükséges adatok a tb-nél, hogy a majdani nyugdíjat ki lehessen számolni, ennek mikéntjére viszont nem tér ki a módosító indítvány, ezeket a részletszabályokat feltehetőleg később határozzák meg. Az adatok átadásában és összefésülésében érintett hatóságoknak mindenesetre így sem lesz könnyű dolguk, hiszen több mint hárommillió tag adatait kell összegyűjteniük és egységes rendszerben feldolgozniuk.
Az egyéni számlák bevezetése viszont későbbre tolódik a tervezettnél: bár évértékelő beszédében Orbán Viktor még arról beszélt, ez év végére feláll a társadalombiztosításban az egyéni számlás rendszer, ennek ellentmondani látszik az indítvány tartalma. E szerint ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének csak 2011. december 1-je után, de legkésőbb 2012. március 31-ig kell megküldeni az állami nyugdíjbiztosító számára a visszalépő pénztártagok adatait, amelyekre az egyéni számla felállításához szükség lehet.
A nemzetközi hitelminősítő szerint az intézkedések növelik a magyar közfinanszírozási rendszer hosszú távú erősségével kapcsolatos, már most is meglévő bizonytalanságokat. Bár a magánnyugdíjrendszer lebontása adósságcsökkenést eredményez, negatívan is hathat a magyar közfinanszírozásra, az onnan származó bevétel ugyanis lehetővé teszi a kiadások növelését az államháztartási hiánycélok átlépése nélkül.
A második pillér lebontása emellett a hazai kötvény- és részvénypiaci likviditásra is rossz hatással van.
A nemzetközi hitelminősítő szerint az intézkedések növelik a magyar közfinanszírozási rendszer hosszú távú erősségével kapcsolatos, már most is meglévő bizonytalanságokat. Bár a magánnyugdíjrendszer lebontása adósságcsökkenést eredményez, negatívan is hathat a magyar közfinanszírozásra, az onnan származó bevétel ugyanis lehetővé teszi a kiadások növelését az államháztartási hiánycélok átlépése nélkül.
A második pillér lebontása emellett a hazai kötvény- és részvénypiaci likviditásra is rossz hatással van. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.