Nyugdíjszakértő: Orbánt senki nem állíthatja meg

Bár mintegy hárommillió embert, és több mint 3 000 milliárd forintnyi vagyont érint a kérdés, Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke szerint nem lehet határidőt mondani a döntést illetően. „A kijelölt alkotmánybíránál van az ügy, mintegy 200 indítvány érkezett a törvénnyel kapcsolatban, és nem tudni, hogy hány körben születik döntés” – tette hozzá.

Sereg azt is megjegyezte, hogy „az Alkotmánybíróság jogköre sem teljes, így nem egyszerű a feladat”. Mint ismert, a kormány szűkítette az Alkotmánybíróság jogkörét úgy, hogy a magántulajdonhoz való jog szempontjából a testület ne vizsgálhasson költségvetést érintő törvényeket. Az indítványok a magánpénztárakat érintő törvénnyel kapcsolatban ezért leggyakrabban az emberi méltóság, és a tulajdonhoz való joggal kapcsolatban érkeztek.

Mint ismert, 35 nap volt nyilatkozni a pénztártagoknak, hogy maradnak-e a magánpénztári rendszerben, vagy visszalépnek a tisztán állami rendszerbe. Végül 97 ezren döntöttek úgy, hogy maradnak pénztáraikban, amelyek közül azonban csak néhány működik majd továbbra is.

„Nem volt kellő idő és nem volt olyan tényező, ami miatt szükséges lett volna ilyen rövid határidőt adni” – mondta Kolláth György alkotmányjogász a Világgazdaság Online-nak. Azt is kiemelte, hogy „kellő időt kellett volna biztosítani a jogszabály megismeréséhez” az érintettek számára, hogy azt összeegyeztethessék az életviszonyaikkal.

Az „egyelő elbánás elve” nem érvényesülhetett. Kolláth György kiemelte, hogy nem lehet az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése óta dönteni költségvetési érintő ügyekben, azonban az „emberi méltóság” miatt diszkriminációnak tekinthető a törvény. „Büntetőkarakterű” a törvény – mondta Kolláth, utalva arra, hogy akik a magánkasszáknál maradtak, nem számíthatnak állami nyugdíjra.

Oszkó Péter is hasonlóan érvelt. „Elég egyértelmű döntései vannak az Európai Bíróságnak arról, hogy aki után olyan befizetést teljesítenek, ami a nyugdíjalapba kerül, annak jár a szolgálati idő, bárhogy is nevezik el, vagy nevezik át a befizetést” – nyilatkozta lapunknak Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter.

„Az Alkotmánybíróság az ilyenekre pedig oda szokott figyelni, de egyébként is azt a gyakorlatot követte, hogy a befizetéseket a tartalmuk szerint és nem a megnevezésük szerint minősíti” – mutatott rá Oszkó. Példaként említette, hogy amikor a Gyurcsány-kormány bevezette a társaságok különadóját, akkor az AB kimondta egy döntésében, hogy az tartalmilag lényegében a társasági adó megemelésének tekintendő, akárhogy is külön adónemként hozták létre.

Hozzátette: „a korábbi munkáltatói járulékokról pedig már Bokros Lajos idején kimondták, hogy tb-s szolgálati jogviszonyhoz kapcsolódik (ezért nem lehetett az osztalékra kivetni)”. Oszkó Péter ezért "marhaságnak" gondolja azt, hogy a biztosítottnak ne lenne a befizetéshez köze, mint ahogy az új nyugdíjtörvény azt tartalmazza.

A kormány azzal érvelt a törvény mellett, hogy nem magántulajdonról van szó, vagyis a megtakarított nyugdíjpénztáraknál lévő vagyon nem a „befizetőé”. Kolláth György szerint szintén „ez nem közvagyon, nem állami tulajdon”. Véleménye szerint leginkább az önkormányzati vagy a szövetkezeti tulajdonhoz hasonlít, de semmi esetre sem állami (A helyi önkormányzati tulajdon pedig nem állami tulajdon, magyarázta a szakérő.) „Ha most viszik át az államhoz, akkor eddig nem volt ott” – érvelt Kolláth. „Ez egy speciális tulajdon, mely sokkal közelebb áll a magántulajdonhoz” – fűzte hozzá.

Az új szabályok szerint, aki a magánpénztári rendszerben maradt munkáltatója továbbra is fizeti a 24 százalékos tb-járulékot a munkavállaló után, azonban nem lesz jogosult járandóságra. Nyugdíjat a 10 százalékos magánkasszákhoz befizetett pénzek után kaphat majd az állampolgár.

Az, hogy ide vezettek az események pedig lehet, hogy egy rossz nyugdíjreform okozta. Ha 1998-ban „jobb” lett volna a reform, és a munkáltatói tb-járulékot is kettéosztották volna, mint a lengyeleknél, nem lehetett volna ezt a trükköt alkalmazni – mondta a Világgazdaság Online-nak Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nyugdíjszakértője.

A közgazdász nem tudja elképzelni, hogy Orbánt bárki is meghátrálásra késztesse – válaszolta Simonovits arra a kérdésre, hogy mi történne, ha az AB hatályon kívül helyezné a törvényt. Lehet, hogy „feloszlatnák az Alkotmánybíróságot” – tette hozzá.

A magánkasszák március elején már tudni fogják, hogy mely tagok maradtak a pénztárnál, és mely tagok vagyonát kell az államhoz irányítani. Az intézkedési terv kidolgozására 45 napjuk lesz a kasszáknak, melyet a PSZÁF 1-2 héten belül jóváhagyhat.

Ha nem születik döntés, akkor megindul mintegy legalább 2 500 milliárd forint tranzakciója, mely vagyon állampapírok, részvények és befektetési jegyekből áll. Fontos lenne, hogy minél hamarabb szülessen döntés, mert a 2011-es költségvetésben 530 milliárd forintos tétellel szerepel a nyugdíjvagyon. Ám például éppen ezért jelentős teher van az Alkotmánybíróságon.