PSZÁF: A kis magánpénztárakat sem ítélik halálra

Binder szerint a KEHI-t helyzetbe hozó javaslat nem szól a banktitok korlátlan feloldásáról. "Köztisztviselőként nem igazán vagyok kommentálós pozícióban" – így reagált Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője arra a kérdésre, hogy vajon mi szükség lehet felhatalmazni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt azzal a jogkörrel, melynek keretében visszamenőlegesen vizsgálhatná a magán-nyugdíjpénztárak működését, miközben a PSZÁF-nak az elmúlt tíz évben ez volt a feladata.

Binder István hozzátette: csak találgat, amikor arra gondol, hogy talán olyan szempontok vezették a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottját, aki jegyzi ezt a törvénymódosító javaslatot, hogy ne csak az átadó, hanem az átvevő fél (kormányzat) oldaláról is "legyen egy ellenőrző szem", és ezzel a nyugdíjpénztári vagyon állami kezelésbe vétele még inkább gördülékenyen történjen meg.

Mi lesz azokkal a pénztárakkal, amelyek kénytelenek lesznek bezárni az alacsony taglétszám miatt? És mi lesz ezen pénztárak ügyfeleivel? - kérdezte a Duna Televízió.  A törvény feltételes módban fogalmaz, és azt mondja ki, hogy ha kétezer fő alá esik a pénztártagok száma, akkor a PSZÁF visszavonhatja a pénztár engedélyét. Nem a taglétszám az elsődleges, hanem az, hogy megvannak-e a tartalékok és az egyéb, működést szolgáló elemek. Az az összefüggés természetesen megáll, hogy pár száz tag nem biztosan teremti meg a biztos működés feltételeit – ismertette a hátteret Binder István.

Ha egy pénztár nem tud biztonságosan működni, akkor összeolvadhat másik pénztárral, dönthet közgyűlésén a végelszámolásról, vagy – ezek híján – a felügyelet kezdeményezheti az engedélye visszavonását és a felszámolást. A tagok átléphetnek más pénztárba, illetve ebben az egy esetben az állami TB-rendszerbe is visszatérhetnek  - ismertette a hátteret Binder.