Biztosítók: díjemelés jöhet a japán katasztrófa miatt

Komoly tőketartalékokat emésztenek fel az utóbbi időben sorozatosan bekövetkezett természeti katasztrófák a nagy viszontbiztosító vállalatoknál. Ugyanakkor az ilyen események kiváló érvet szolgáltatnak ahhoz, hogy megemeljék a biztosítási díjakat.

Komoly nyomás alá kerültek a japán földrengés és a közelmúlt egyéb csapásai miatt a világ nagy viszontbiztosítói. A Munich Re, a Swiss Re és a Hannover Re is lefelé kénytelen módosítani 2011-es eredményterveit a katasztrófák okozta károk miatt. A világelső Munich Re visszavonta 2,4 milliárd eurós nyereségcélját, s elemzők szerint a másik két nagy is hasonló lépésre kényszerülhet. A Munich Re múlt héten 1,5 milliárd eurós kártérítési kötelezettségről számolt be a japán katasztrófa kapcsán, a Swiss Re eddig 850 milliós, a Hannover Re pedig 250 milliós összeget ismert be – írja a Reuters.

A japán földrengés és a szökőár által okozott összkárról szóló becslések 180 és 300 milliárd dollár között mozognak, de ennek „mindössze” 16-18 százaléka biztosított kár. Japánban a földrengés okozta kárra nem terjednek ki automatikusan a biztosítási csomagok, csak extra tételként, külön díjért. Viszont az épülettulajdonosok külön segítségre számíthatnak a földrengésalapból (JER), amelyet az állam és a biztosítótársaságok közösen tartanak fenn, és amelyben jelenleg 66 milliárd dollár van. Az autótulajdonosok jelentős része azonban valószínűleg pórul járt: Japánban a járművek fele nincs biztosítva.

Becslések szerint a mostani japán földrengés biztosított kára 20 és 35 milliárd dollár közé tehető, miközben az eddigi rekorder Katrina hurrikán több mint 70 milliárd dollárjába került a biztosítóknak. A legnehezebb a termeléskiesések okozta kár megbecsülése. A költségek robbanásszerűen növekedhetnek, ha a beszállítói lánc működése hosszabb időn keresztül szünetel – figyelmeztetnek elemzők.

Az óriási kárösszegek ellenére mindeddig kezelhetőnek tűnik a helyzet a viszontbiztosítók számára. Az ágazat saját tőkéje világszerte közel 470 milliárd dollár, amelynek a mostani fizetési kötelezettségek csak néhány százalékát teszik ki.

A tragikus eseményeknek pozitív következménye is lehet a viszontbiztosítókra nézve, mivel a hatalmas károk ürügyén megváltoztathatják díjszabásukat. Japán esetében például április 1-jétől megújítják a szerződéseket, és valószínűleg más országok esetében is hasonlóan járnak majd el – idéz egy elemzőt az NZZ. Az elmúlt néhány évben viszonylag ritkán fordult elő nagyobb horderejű katasztrófa, ami növelte a versenyt és lenyomta a díjakat a viszontbiztosítások piacán. Ez a helyzet most alapvetően megváltozott. A 2005-ös Katrina és az 1992-es az Andrew hurrikán után is a díjak hirtelen megemelkedése volt tapasztalható.

A viszontbiztosítási díjak emelkedése igen rossz hír az iparvállalatoknak, amelyeknek főleg éppen a nagy kárt okozó termeléskiesés ellen kell lefedezniük magukat. A viszontbiztosítók díjemeléseit ugyanis a primér biztosítók várhatóan áthárítják majd ügyfeleikre, így a termelővállalatokra is, főleg, hogy a viszontbiztosítási ügyletek nagyon nagy része éppen az ipari károkkal kapcsolatos kockázatokra vonatkozik.

A biztosítási károkról szóló számításokban ugyanakkor – legalábbis közvetlenül – nem szerepelnek a fukusimai nukleáris katasztrófa költségei, mivel az erőműveket általában nem biztosítják földrengések ellen.