A minimálbérfizetés lehet a nyugdíjrendszer végzete

A bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot tovább erősíti a társadalom elöregedése: 2050-re Magyarország népességének már közel 30 százalék 65 éves vagy idősebb lesz. Miközben az egészségügy fejlődésének köszönhetően a várható élettartam egyre nő, a magyar társadalom egészségi állapota jelentősen elmarad a nyugat-európaitól, a férfiaknál a várható 70 évből 55 az egészségesen eltöltött idő, a nőknél ez 77,9-ből 57,6 év.

Amikor azt vizsgáljuk, hogy mire számíthatunk 30-40 év múlva, további tényezőket is figyelembe kell vennünk. A jövőben kifizetésre kerülő nyugdíjak összegét több tényező is súlyosan negatív irányban befolyásolja, például a növekvő munkanélküliség, vagy az a tény, hogy a munkaképes lakosság jelentős része minimálbér után fizeti a járulékokat és adókat, azaz az aktív korúakra jutó eltartottak száma nagy és folyamatosan nő, egyre kevesebb munkavállaló tart el egyre több nyugdíjast.

A Groupama Garancia Biztosító és a Gfk Hungária közös kutatása alapján a fogyasztók számára a pénzügyi segítség mellett megjelent egy újabb tényező: különösen fontossá vált, hogy tudjanak kihez fordulni a bajban és megfelelő segítséget kapjanak.

A kutatásban megkérdezettek 56 százaléka a pénzügyi segítségen túl ügyintézésbeli segítséget is igénybe venne, a megkérdezettek 38 százaléka pedig egy családi balesetbiztosítás esetében  elengedhetetlennek tartja az asszisztencia szolgáltatást, azaz, hogy a biztosítótársaság a kártérítési összegeken felül valamilyen természetbeni szolgáltatást is nyújtson. A kutatás szerint a gyermekes nők kissé magasabb arányban gondolnak családtagjaik biztosítására.

A nyugdíj-előtakarékosság terén a magyarok nem állnak jól - áll a Bellresearch nemrég megjelent felmérésében. Az eredmények szerint a kutatásban érintett korcsoport kétötöde egyáltalán nem rendelkezik a kötelezőn felül időskori megtakarítással.

Az időskori megtakarítással nem rendelkezők – nem meglepő módon – legtöbbször anyagi okokkal indokolják, hogy nem spórolnak: bő háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy nem tud félretenni erre a célra. Érdekes ugyanakkor, hogy a válaszadók viszonylag jelentős része – 14, illetve 12 százaléka – jelölte meg indokként a pénzügyi szolgáltatókkal, illetve a politikai környezettel szembeni bizalmatlanságot. A gazdasági környezettel szembeni aggodalmakat is figyelembe véve már több mint 40 százalék azok aránya, akik az előtakarékosságtól a bizalmatlanság miatt zárkóznak el.

Figyelemre méltó, hogy az általános célú megtakarítás még az időskorinál is ritkább, hiszen a magyarok 43 százaléka nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, és ezért csaknem 90 százalékban az anyagi erőforrások hiányát hozza fel indokként.