Több pénzzel gazdálkodhattak a bankok

Az egynapos bankközi kamatláb a hónap közepén, a tartalékkötelezettségen felül rendelkezésre álló likviditás szintjénél magasabb jegybanki kötvényvásárlás hatására, megközelítette a kamatfolyosó felső határát. A kormány devizakötvény-kibocsátása nyomán mind a külföldi követelések, mind a központi kormányzat betétei nőttek

Áprilisban a bankrendszer forint likviditása bővült, ami a kéthetes MNB kötvény belföldieknél tartott, illetve teljes állományának jelentősebb növekedésében is tükröződik. A likviditás bővülését legnagyobb részben a központi kormányzat kifizetései okozták, amelyen belül a legnagyobb tétel egy állampapír lejárat volt. A folyamatot erősítette a havi átlagos jegybanki forint/euro swap állomány nagyobb mértékű csökkenése is. A forgalomban lévő készpénzállomány kis mértékben csökkent

A kötvényállomány növekedését a likviditásbővülésen túl a hitelintézetek egynapos betéteinek csökkenése is segítette. A kincstár likviditásbővítése ellenére a központi kormányzat betétállománya több mint 300 milliárd forinttal nőtt. Ennek hátterében a március végi devizakötvény-kibocsátás hatása áll, amely mind a kormányzat betétállományát, mind az eszköz oldalon a külföldi követelések átlagos állományát növelte. A forrás oldalon a külföldi tartozások átlagállománya a jegybanki swap állomány mérséklődésével összefüggésben csökkent.

A bankrendszer MNB-nél vezetett bankszámláinak átlagos egyenlege a szokásosnál kissé nagyobb mértékben haladta meg a tartalékkötelezettség összegét, de a túltartalékolás 5,1 milliárd forintos mértéke továbbra is elenyésző a közel 440 milliárd forintos tartalékkötelezettséghez képest. Az egynapos bankközi kamatláb a hónap első és harmadik harmadában a kamatfolyosó alján tartózkodott, viszont a hónap közepén, a tartalékkötelezettségen felül rendelkezésre álló likviditás szintjénél magasabb jegybanki kötvényvásárlás hatására, a kamatszint jelentősen megugrott és megközelítette a kamatfolyosó felső határát.