Újra jön a támogatott lakáshitel?

A javaslat lényege, hogy használt lakásoknál 5 millió, újaknál pedig 10 millió forintos hitelösszeget igényelhetnének az arra jogosultak, az állami kamattámogatást pedig – mint ahogyan most is – a mindenkori állampapírhozamokhoz kötnék. Fontos ugyanakkor, hogy – elsősorban a vállalható költségvetési hatások biztosítása miatt – a támogatási időszak a korábbi negyedére, öt évre rövidülne, és a támogatás degresszív lenne, vagyis az idő előrehaladtával fokozatosan csökkenne.

A javaslat szerint a támogatás mértéke az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) támogatáshoz használt referenciahozam (ÁKKH) 50 százalékáról csökkenne 5 év alatt a 30 százalékára, 5 százalékpontos lépésekkel. A támogatás értelemszerűen csak forinthitelekhez, személyenként egyszer lenne nyújtható, amelyeknél a bank vállalja, hogy az ÁKK-hoz kapcsolt felárat a futamidő végéig felfelé nem változtatja, ezzel biztosítva azt, hogy saját áremelése miatt ne nőhessen az ügyfélteher.

Amellett, hogy az új, javasolt konstrukció keretfeltételeit annak kidolgozói láthatóan igyekeztek minél egyszerűbbre alakítani, két fontos kivételt azért megfogalmaz az anyag. Az egyik, hogy a gyermeket nevelő családok lakáshelyzetének javítása érdekében esetükben az összeghatárt – gyermekszámtól függően – 15 millió forintig is megemelhetnék. A másik, hogy a felmondott vagy 180 napon túli tartozással rendelkező hiteladósok ingatlanjait megvásárló ügyfeleknél a kamattámogatás mértéke az első két évben maradna 50 százalékos, és csak azután csökkenne a megadott rend szerint.

A költségvetés szempontjából az új rendszer az első évben 3, a másodikban 11, a harmadikban pedig 21 milliárd forintos többletkiadást jelentene, amelynek eredményeként az igénybe vevők száma fokozatosan – a bevezetéstől számított negyedik évre – évi 60 ezerre emelkedne, és 450 milliárd forintnyi új lakáshitel-állomány keletkezhetne. A javaslat kidolgozói szerint az új rendszer adminisztrációs szempontból sem generálna vállalhatatlan következményeket: 60–90 napos átfutási idő alatt meg lehetne teremteni az új hitelkonstrukciók piaci bevezetésének feltételeit.

A középtávon évi 60 ezer hiteligénylő mindenesetre óriási előrelépést jelentene a mostani évi néhány százhoz képest. A jelenleg hatályos, 2009-ben életbe léptetett rendszer ugyanis egy egészen szűk kör számára teszi lehetővé támogatott lakáshitel igénybevételét. A rendelet alapján jelenleg támogatott hitel csak új építésű lakás vásárlására vagy építésére, illetve meglévő lakás korszerűsítésére használható fel. Budapesten és a megyei jogú városokban az értékhatár 25 millió, az ország egyéb településein 20 millió forint, kivéve, ha korszerűsítésről van szó, ekkor ugyanis 5 millió forint a plafon. A megkövetelt önerő kifejezetten magas, 50 százalékos, az igényt benyújtó gyermektelenek vagy egy gyereket nevelők életkora pedig nem haladhatja meg a 35, a több gyereket nevelőknél pedig a 45 évet.

A szigorú feltételek persze nem meglepők: a rendelet tavalyelőtti megalkotásakor a lakástámogatásra fordított költségvetési kiadások megfékezése volt az elsődleges cél, hiszen azok mennyisége még tavaly is megközelítette a 150 milliárd forintot.

Forrás: MNB

Forint Euró Egyéb deviza Összesen

2008 1545,7 54,2 2318,7 3918,5

2009 1496,8 210,0 2269,4 3976,2

2010 1512,2 262,4 2560,8 4353,2

2011* 1511,2 241,3 2327,0 4079,6

* Márciusi adatok.

Komoly előrelépést jelent a mostani szabályozáshoz képest az a támogatott lakáshitelekről szóló javaslat, amelyet a kormány mellett működő Otthonteremtési Tanácsadó Testület által összeállított szakmai vitairat tartalmaz.Világgazdaság Lakáshitelek (lakossági, milliárd forint)

Forrás: MNB

Forint Euró Egyéb deviza Összesen

2008 1545,7 54,2 2318,7 3918,5

2009 1496,8 210,0 2269,4 3976,2

2010 1512,2 262,4 2560,8 4353,2

2011* 1511,2 241,3 2327,0 4079,6

* Márciusi adatok. Várható hatások (a javasolt támogatási rendszer első öt évében)

Forrás: NGM

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év

Kamattámogatás (százalék)* 3,45 3,10 2,76 2,41 2,07

Támogatott kamat (százalék)* 7,35 7,69 8,03 8,38 8,72

Várható lakáshitel-volumen (milliárd forint) 180 300 400 450 450

Várható hiteldarabszám 24 000 40 000 53 333 60 000 60 000

Várható fiskális kiadás (milliárd forint) 3 11 21

* 10,79 százalékos, támogatás nélküli kamatot feltételezve, amely 300 bázisponttal magasabb az 5 éves állampapírhozamnál. -->