NGM: Szeptembertől lehet rögzített árfolyammal törleszteni

Erről legkésőbb év végéig lehet dönteni – mondta el Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az MTV-ben.

A legnagyobb kereskedelmi banknál végeztek egy próbaszámítást, eszerint egy 10 millió forintos hitel esetében a mostani 98 ezer forintról 85 ezer forintra csökken a törlesztő részlet 180 forintos svájci frank árfolyam mellett. Az árfolyam különbözet egy úgynevezett gyűjtőszámlára kerülne, egészen 2014 végéig, 2015-től viszont már ezt is törleszteni kell forintban.

Az otthonvédelmi akciótervből még sok részlet nincs kidolgozva. Szakértők számításai szerint a költségvetésnek 7-8 milliárdjába kerül a mentőcsomag pluszban. Nátrán hozzátette, hogy a költségvetést a számítások szerint nem terheli költség, legalábbis az állami garancia beváltásának a valószínűsége viszonylag alacsony a rögzítési időszak alatt.

Az eszközkezelő programelem az, ami valószínűleg a legnagyobb költségvetési hatással bír, nem gondolja, hogy a bérleti díjak képesek lennének kompenzálni az egyszeri megvásárlás költségét, tehát ez egyértelműen költségvetés kiadásnövekedéssel fog járni. Elmondása szerint a kiadás jelentős része jövőre fog jelentkezni, mivel már csak pár hónap lesz hátra az évből, mire ez az eszközkezelő fel tud állni.

Ki válassza az árfolyam rögzítését?

Az árfolyamrögzítés csak azoknak javasolható, akik jelenleg nem, vagy csak igen nagy áldozatok árán tudják törleszteni a hitelrészleteket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az árfolyam rögzítése azt a „hamis illúziót kelti”, hogy a hiteles megszabadul az árfolyamkockázattól.

A törlesztőrészlet 2015 után megnövekedhet, mit a csökkentett, mind a jelenlegi részlethez képest. „Jó lenne elkerülni, hogy az emberek azt gondolják, levették a vállukról az árfolyamkockázatot az árfolyamrögzítés lehetőségének bevezetésével. Ha valakinek azt mondják, hogy számára 2014 végéig 180 forint a svájci frank árfolyama, akkor gondolhatja azt, hogy ezzel a probléma megoldódott” – mondta az MNB elnöke az fn.hu-nak.

„Ha például az időszak során, illetve 2014 év vége után is a mostanihoz hasonló lesz a svájci frank árfolyama, akkor egy átlagadós a mostani, tehát a csökkentést megelőző törlesztőrészlethez képest durván 7 százalékkal, a 2011 és 2014 közötti csökkentett törlesztőrészlethez képest pedig 30 százalékkal kell, hogy többet fizessen 2015-től” – figyelmeztetett Simor András.

Akik az árfolyam rögzítését választják, a fentiek alapján tehát érdemes megtakarítaniuk, hogy a csökkentett részlethez képest 2015-től ismét megnövekvő terheket törleszteni tudják.

Matolcsy a fogyasztás növekedését várja

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelet írt Olli Rehn, gazdasági és monetáris ügyekért felelős EU-biztosnak, miután az Európai Bizottság nem festett túl kedvező képet a magyar gazdaságpolitikáról. „A belső kereslet konvergencia programbeli előrejelzése némileg kedvezőbbnek mondható a Bizottság előrejelzésénél, amely eltérés több olyan tényezőnek tudható be, amelyet a Bizottság tavaszi előrejelzése elmulasztott figyelembe venni” – írta Matolcsy. A miniszter szerint a „lakossági fogyasztással kapcsolatban több tényező erőteljesebb javuló trendet valószínűsít”.

Matolcsy azt írja, hogy a „bajba jutott devizahitelesek megsegítését célzó intézkedések növelik az érintett háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. Ezek a háztartások, mivel likviditásuk korlátozott, jó eséllyel fogyasztásra költik az így keletkező többletjövedelmüket”.

Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza szerint „nem volna bölcs dolog ezt az átmeneti többletjövedelmet fogyasztásra költeni”. Hangsúlyozta: azoknak, akik azt választják, hogy rögzített árfolyamon törleszthessenek 2014 végéig, tanácsosabb megtakarítaniuk, hogy a 2015-től potenciálisan megnövekvő törlesztőrészleteket fizetni tudják.

„Nem szabad abba az illúzióba ringatniuk a hiteleseknek magukat, hogy a fixálás mindent megold, hisz az csak kozmetikailag kezeli a gondokat” – hangsúlyozta az elemző.