Mi löki majd még feljebb az arany árát?

A dél-kínai Jünnan tartomány fővárosában, a rendkívül dinamikusan fejlődő és a magát Kína dél-kelet ázsiai kapujaként meghatározó Kunmingban megalakult új kínai arany- és ezüsttőzsde meglepő módon alárepült a legtöbb piaci elemző radarhullámainak. Pedig ez a most felálló tőzsdei plattform jelentős új tényezőként jelenhet meg a jövőben a nemesfémpiacon.

Az állami vállalatok tulajdonában lévő Pan Asia Gold Exchange nyitva fog állni külföldi és kínai befektetők előtt egyaránt, akik jegyezhetnek kontraktusokat USA-dollárban, de a Kínai Népköztársaság hivatalos pénznemében, a renminbi-ben is. Letéti bankként a tartomány elsőszámú kereskedelmi bankja, a Fudian Bank szolgál majd.

Kína arra törekszik, hogy a deviztartalékait diverzifikálja, és egyben lehetőséget teremtsen a lakosság számára befektetési célú arany és ezüst vásárlására. A kunmingi aranytőzsde létrehozása csak egy további lépcsőfok ebbe az irányba, megkönnyítve ezáltal a banki ügyfelek számára a nemesfémekhez való hozzáférést. Ennek eredményeként egy teljesen új vásárlói réteg jelenhet meg a nemesfémpiacon. Az új tőzsde közvetlenül elérhetővé válik például az ügyfélszámát tekintve Kína legnagyobb hitelintézete, az Agricultural Bank of China (AgBank) minden ügyfele számára. Ez az intézmény egymaga több, mint 300 millió magán- és 2,7 millió vállalati ügyféllel rendelkezik, akik online kereskedhetnek majd a 10 uncia aranyról szóló kontraktusokkal.

Ezek az adatok máris izgalmas számjátékra csábítják az embert. Ha a fenti ügyfeleknek csupán 1 százaléka vásárolna mindössze egy kontraktust, akkor az önmagában már 1000 tonna többletkeresletet generálna a sárga nemesfém eddigi éves 3500-4000 tonnás világpiacán. Az ezüst piacára gyakorolt hatás pedig még ennél is nagyobb lehet. Ha az óriásbank ügyfeleinek ugyanígy 1 százaléka vásárolna az egyenként 500 uncia ezüstre szóló kontraktusból (értéke körülbelül 20 ezer dollár), akkor az 1,6 milliárd uncia vagyis 2 évre való ezüstkitermelés iránti keresletnek felelne meg. Összehasonlításképpen: a New York-i COMEX-en kevesebb, mint 30 millió uncia szabadon rendelkezésre álló ezüstöt raktároznak.

Ha a fenti számolgatásoknak akár csak a töredéke is valósul meg, már az is minden kétséget kizáróan óriási hatást gyakorolhat a mindenkori nemesfémpiaci árakra és az árképzés dinamikájára, hiszen a kereslet-kínálat egyenletébe ezzel egy új, jelentőségteljes tényező lép be.
Kínáról tudható, hogy mind a jegybank, mind a lakosság aranytartalékai jelentős lemaradásban vannak a világátlaghoz képest, és ezért szisztematikusan vásárolniuk kell a nemesfémeket ahhoz, hogy ezen a téren is felzárkózzanak.

A Bank of China aranykészlete a devizatartalékainak alig több, mint 1 százalékát teszi csak ki, ami jóval alatta van a fejlett országok jegybanki aranytartalékának. A lakosság körében egy ideje kirobbant „aranyláz” pedig már meg is hozta a gyümölcsét, hiszen az idei év első negyedében Kína először előzte meg Indiát, a befektetési arany eddigi legnagyobb vásárlóját, értve ez alatt a magánkeresletet.

Ha a spekulatív túlzásokat mellőzve pusztán csak objektíven értékeljük a Pan Asia Gold Exchange, mint új piaci helyszín létrejöttét, már akkor is bizonyosan megállapítható, hogy eddig még mindig, amikor egy új értékesítési csatorna megjelent a piacon, annak előbb vagy utóbb a használata is kialakult. Így volt ez, amikor nem is olyan rég még az internet forradalmasította az aranykereskedelmet. Hamarosan már világszerte számtalan vállalkozás és fogyasztó lelt egymásra az online piactéren. Vélhetően nem lesz ez másként Pan Asia Gold Exchange esetében sem.