A Budapesti Értéktőzsde vezető indexe 2,34 százalékot esett, 21 571,31 pontra (-517,81 pont). Az európai indexek is lefelé vették az irányt.
A blue chipek mindegyike esést mutat. A legkisebb gyengülésen a Richter ment keresztül: 0,33 százalékot esett 37 170 forintra. A Magyar Telekom 1,09 százalékkal került lejjebb, 544 forintra.
A Mol és az OTP jelentős gyengülést mutat. A bankrészvény ára 3 százalékot 5 335, míg az olajtársaság részvényeinek árfolyama 3,32 százalékot esett 20 640 forintra.
Az európai vezető indexek 1 százalék körüli esést mutatnak. Az angol FTSE-100 index 0,88, a francia CAC-40 index 0,99, míg a német DAX index 0,91 százalékot esett. A banki stresszteszt nem nyugtatta meg a piacokat, a szektor részvényei vezetik az esést.
A Stoxx Europe 600 banki indexe kétéves mélypontra szakadt. Az olasz Intesa Sanpaolo 3 százalékot esett, a német Commerzbank 2,6 százalékos mínuszban áll, a francia Societe Generale SA részvényeinek ára 3,3 százalékot csökkent.
„Az Európai bankfelügyelet által publikált banki stressz-tesztek eredménye nem okozott meglepetést, viszont annál érdekesebb elemzések készültek a közzétett részletes adatok alapján. A teszten öt spanyol, két görög és egy osztrák bank bukott meg, nekik összesen 2,5 Milliárd eurónyi tőkét kell bevonniuk. Több bank helyzete is ingatagnak mondható, mivel csak épphogy teljesítették a tesztet” – írja Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza.
A Reuters számításai alapján – folytatja a közgazdász – az 5 százalékos tőkekövetelmény szint helyett 6 százalékos szintet alkalmazva már 24 bank bukott volna el, összesen 10 milliárd eurónyi tőkehiányt „produkálva”, míg 7 százalékos szint mellett ugyanezek a számok 41 bank és 40,8 milliárd euró tőkehiány.
„Ez utóbbi esetben olyan nagyágyúk is komoly tőkeemelésre szorulnának, mint a Royal Bank of Scotland, a Deutsche Bank vagy az Unicredit. A transzparens vizsgálat jegyében a bankfelügyelet több ezer adatot hozott nyilvánosságra az érintett bankokról, ezen adatok alapján a banki elemzők újraszámolhatják a teszteket” – írja Kondrát.
A JPMorgan görög csőddel is számoló becslése alapján az európai bankoknak 80 milliárd eurónyi friss tőkére lenne szükségük. A fő kérdés, hogy a tesztek és az adatok alapján a piac mennyire ítéli stabilnak az európai bankokat, és képes-e kikényszeríteni a gyenge helyzetű bankok tőkeemelését – véli az MKB Bank közgazdásza.
Árfolyamrekordokon nyitották a kereskedési hetet Londonban a gyenge pénzügyi helyzetű valutauniós tagállamok államadósság-törlesztési kockázatának biztosítási tranzakciói, tükrözve a perifériális euróövezeti országok adósságválságával kapcsolatos piaci félelmek erősödését.
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a görög szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a hétfői londoni kereskedésben most első ízben 2.500 bázispont - tízmillió euró görög adósságra évente 2,5 millió euró - fölé emelkedett. Ez világrekord CDS-díjszabás bármely szuverén adós esetében.
A CMA számítási modellje szerint a hétfőre kialakult görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg csaknem 90 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza Görögország - mint államadós - törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban.
Hétfőn Portugália és Írország CDS-középárfolyamai 1.160-1.180 bázispont között mozogtak; ez az árfolyamsáv e két ország esetében ugyancsak rekord.
A Markit 15 országot magában foglaló nyugat-európai indexe 310 bázispontra került, míg a közép-kelet-európai régió csődkockázati indexe 219 bázisponton alakult.
A kockázatkerülést jól jelzi, hogy a biztonságos menedéket nyújtó arany árfolyama történelmi csúcsra, 1 600,1 dollárra emelkedett unciánként.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.