"A kis kamatemelés csak az MNB erőtlenségét mutatná"

Nagyobb mértékű szigorítás viszont az MNB muníciójának felesleges ellövését jelenthetné. A jegybank tehát satuban van, igazán jó megoldás a jelenlegi helyzetben nincsen. Ha a parlamenti bizottság által idén kinevezett tagok inkább a változatlan kamatszint mellett érvelnek és az IMF megállapodás miatti további kivárást szorgalmazzák (bár a kormány már jelezte, hogy „elfogadna” egy kamatemelést), többségükkel fékezhetik a jegybankelnök és az alelnökök esetleges szigorítási szándékát.

A leminősítést követő eladói nyomás hétfőre eltűnt a pesti parkettről, a BUX-index 2,2%-kal került feljebb. A hazai piaccal kapcsolatos bizonytalanságot azonban az alacsony forgalom (10,7 milliárd forint) mellett az is jelzi, hogy ez az erősödés csak a régió középmezőnyére volt elegendő, és a fejlett piacok teljesítményétől is elmaradt.

A vezető részvények közül az OTP volt a nap nyertese: a pénteki veszteséget teljesen ledolgozva a bankpapír 7,3%-ot drágult. Ebben a forint erősödése mellett a pénzügyi szektort övező általános európai optimizmus játszhatott nagy szerepet. Az MTelekom a kamatemelési várakozások erősödése ellenére közel 2%-ot emelkedett, a Mol azonban igen visszafogottan, 0,6%-kal értékelődött fel, a Richter pedig csökkenéssel zárta a kereskedést.

2,8%-osra enyhült novemberben a német infláció, már második soron következő alkalommal süllyedt az év/éves szám. Bár ez az érték még mindig érdemben meghaladja az EKB-célszintjét, a jegybank a lefelé mutató növekedési és az egyre gyülemlő piaci kockázatok miatt a kamatcsökkentést folytathatja. Az infláció oldaláról már nem lát jelentős kockázatokat az EKB (részben a keresleti hatások hiánya miatt is), és ebben igazolják őt a pénzmennyiségi adatok is (az M3 növekedései üteme enyhült októberben, bár amagánszektorba juttatott hitelmennyiség növekedése már gyorsult).