Ha jön a pénzügyi sokk - Itt az MNB vészforgatókönyve

A Magyar Nemzeti Banknál rendszeresen végeznek számításokat arról, hogy szélsőséges körülmények között mi történne a magyar bankrendszerrel. Ezek eredményeit és a belőlük levonható következtetéseket a pénzügyi stabilitásról szóló jelentésükben nyilvánosságra is hozzák. A jegybanki szakemberek utoljára októberben vizsgálták, milyen következményekkel járna egy pénzügyi válsághelyzet.

Alapforgatókönyvként a szeptemberi inflációs jelentésben publikált előrejelzéseket tekintették. Stressz forgatókönyvükben viszont kis valószínűségű, nagyon súlyos, de nem elképzelhetetlen eseménysor következményeit vizsgálták és az európai adósságválság eszkalálódását, és az ezzel összefüggő globális gazdasági visszaesés következményeit számszerűsítették.

A feltételezett események hatására az európai piacokon jelentősen emelkednek a hozamok, miközben az eurozóna háztartásainak és vállalatainak fogyasztása illetve beruházási aktivitása tovább mérséklődik. A külföldi események hatására Magyarországon is emelkednek a hozamok, és a megcsappanó külső kereslet mellett visszaesik a hazai fogyasztás és a beruházás. Ezek eredőjeként 2011-ben jelentősen lelassul a gazdasági növekedés, majd 2012-től recesszióba fordul a hazai konjunktúra. A makrogazdasági folyamatokat a forint ugrásszerű gyengülése és a belföldi és külföldi finanszírozási költségek emelkedése kíséri.

A jegybanki szakértők számításai szerint ilyen körülmények között euró árfolyam jövőre 329 forint, a svájci franké 275 forint lenne, a bruttó hazai termék 1,2 százalékos, a foglalkoztatottság 0,5 százalékos, a lakásárak 10 százalékos csökkenése, valamint 8,8 százalékos kamatszint kialakulása és 7,4 százalékos országkockázati felár kialakulása volna várható. Ilyen szélsőséges helyzetben a lakossági jelzáloghitelek felvevőinek 30 százaléka élne a végtörlesztéssel és 20 százalékuk az árfolyamgát lehetőségével.

A bankrendszernek a fent vázolt helyzetben a kedvezményes végtörlesztésből 356 milliárd forint, valamint 753 milliárd forint egyéb hitelezési vesztesége keletkezne, ami összesen 1109 milliárd forint. Az alappályán a bankok vesztesége a végtörlesztésen 207 milliárd forint, egyéb hitelezési veszteségük pedig 474 milliárd forint, ami együtt 681 milliárd forint. Így a bankrendszert 428 milliárd forint többletveszteség érné. Az állampapír-portfólió átértékelődése mintegy 100 milliárd forintos veszteséget okozna a bankrendszernek.

A forint leértékelődése jelentősen rontaná a bankok tőkehelyzetét. Az alappályán is akad olyan bank, amelynek tőkeszintje jövő év végére megközelíti az előírt minimális szintet. A stresszpályán pedig jelentős feltőkésítési igények jelentkeznének, ami az anyabankok tőkeemelését kívánnák meg.

A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója ugyan alappályán 14 százalék, stresszpályán 10,5 százalék lenne jövő év végén, az egyes bankok tőkemegfelelési mutatatói azonban nagyon széles tartományban szóródnak. Mivel az alacsonyabb mutatójú bankok között a nagyobb hitelintézetek felül vannak reprezentálva, ezért a stresszpálya megvalósulásakor a magyar bankrendszernek 196 milliárd forint tőkét kellene bevonnia ahhoz, hogy minden egyes bank elérje a jelenleg előírt 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót.

A stabilitási jelentésből az is kiderül, hogy a hét nagybank rövidtávú likviditása megfelelő. A jegybanki szakemberek számításai szerint ha a bankrendszer 30 napon keresztül csak teljesítené kifizetési kötelezettségeit, miközben bevételei nem lennének, likviditási tartalékaik akkor is kitennék a  mérlegfőösszegük több mint 15 százalékát. Tehát a bankrendszer jól ellen tudna állni egy betétesi rohamnak.

Bár a teljes likviditási többlet megnyugtató szintű, ugyanakkor stresszhelyzetben jelentős devizahiány alakulhatna ki.  A hazai bankrendszer devizafinanszírozásában meghatározó szerepet játszó swappiacok zavarakor ugyanis a deviza megszerzése nehézségekbe ütközhetne és stresszhelyzetben, 4,6 milliárd euró összegű devizalikviditási igény lépne fel.