Nyugdíjpénztárak: végső csapás

A fidesz.hu honlapján még mindig olvasható: „Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen.” A múlt hét közepére azonban kiderült, hogy a kormány alig egy évvel a sokat vitatott nyugdíjtörvény aláírása után gyökeresen megváltoztatta az álláspontját, és jövőre is el kívánja vonni a magán-nyugdíjpénztári tagok munkavállalói járulékát – mintegy 48 milliárd forinttal javítva így a költségvetés egyenlegét. Sőt Nyikos László jobbikos képviselő módosító javaslata szerint az elvonás végleges lenne: a pénztártagoknak a jövőben már mindig az állami rendszerbe kellene befizetniük a járulékukat.

Igaz, a magán-nyugdíjpénztári tagok ebből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből „kiszerződtek”, vagyis hiába fizetnek most be, szolgálati időt nem szereznek benne, és nyugdíjra sem lesznek jogosultak. Számukra tehát ez az elvonás lényegében egy különadó. Igaz, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kilátásba helyezte, hogy esetleg visszaengednék az állami nyugdíjrendszerbe a maradék 100 ezer tagot is. Ám maguktól ezek az emberek aligha lépnek vissza, hiszen igen komoly elszántság kellett ahhoz, hogy a magánkasszákban való maradás mellett döntsenek. Viszont visszakényszeríthetik őket az állami rendszerbe a hatályos jogszabályok alapján, és megszerezhetik a kasszákban maradt mintegy 220 milliárd forintnyi megtakarításukat is.

A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény szerint ugyanis, ha egy pénztár csődbe megy, a tagjai 30 napon belül átmehetnek másikba. Ha nem teszik, visszaléptetik őket az állami nyugdíjrendszerbe, és a megtakarításuk is bekerül a nyugdíjalapba. Ha egyetlen magánkassza sem marad talpon, amelybe átléphetnek, akkor valószínűleg ez a sors vár a tagokra.

Erre elég nagy az esély, hiszen a pénztárak csak a tagdíjbevételeikből vonhatnak el pénzt a működésükre, ami jövőre így nulla forint lesz. A kaszszák már évek óta súlyos veszteségekkel küzdenek, az idén az első három negyedévben 5,8 milliárd forint lett a szektor deficitje a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint. A Stabilitás Pénztárszövetség is közölte: már az eddigi 14 hónapos elvonás is a működésképtelenség határára sodorta a szektort, ugyanis a vagyonátadás és a reálhozamok kifizetésének költségeit az egyszeri levonások mellett a pénztárak a korábban felhalmozott működési tartalékokból fedezték.

A magánnyugdíjpénztárakra megszűnés vár, ha továbbra sem lesz bevételük, miközben a kiadásaikat törvényben rögzítik. A szövetség tagjai mostanáig mérlegelték egy esetleges fúzió lehetőségét az optimális üzemméret eléréshez, de erre bevételek nélkül esélyük sem lesz.

Két szék között

A hatályos törvények szerint egyébként hiába kényszerítik vissza a magán-nyugdíjpénztári tagokat a kasszák megszűnésével az állami nyugdíjrendszerbe, az érintettek így sem jutnak ez év decemberétől további szolgálati időhöz. Vagyis megtakarításaik az államhoz kerülnek, amely járulékot is fizettet velük, de nyugdíjat nem kapnak az államtól, ahogyan már a magánnyugdíjukra sem számíthatnak.

Herman Bernadett Két szék között A hatályos törvények szerint egyébként hiába kényszerítik vissza a magán-nyugdíjpénztári tagokat a kasszák megszűnésével az állami nyugdíjrendszerbe, az érintettek így sem jutnak ez év decemberétől további szolgálati időhöz. Vagyis megtakarításaik az államhoz kerülnek, amely járulékot is fizettet velük, de nyugdíjat nem kapnak az államtól, ahogyan már a magánnyugdíjukra sem számíthatnak. -->