– Egy éve helyezte ki az első hitelét a szegények bankja néven ismert Kiútprogram. Milyen eredményekről tudnak beszámolni?
– Eddig összesen 86 hitelt helyeztünk ki, döntően romák számára. Jelenleg az ügyfelek mintegy negyedéről látszik, hogy nem sikerült a vállalkozás. Az első hitelkihelyezések tavaly történtek meg. Télen nagyon komoly válságba kerültek az ügyfeleink, aminek legfontosabb oka a külső körülmények változása. Ebben az időszakban a közfoglalkoztatás megszüntetése lökésszerűen csökkentette a legszegényebbek jövedelmét, emiatt egyáltalán nem volt fizetőképes kereslet. A gazdasági növekedés a vártnál alacsonyabban alakult, emiatt nőtt a fizetésképtelenné váló vállalkozások száma. Pár hónapra leállítottuk a további hitelek kihelyezetését, ameddig feldolgoztuk a tapasztalatokat.
– Mikor indult újra az új csoportok szervezése, illetve az új hitelek kihelyezése?
– Májusban kezdtük el az új csoportok szervezését. Legfontosabb következtetésünk az volt az ügyfelek kiválasztásánál, hogy nagyon fontosak a vállalkozói készségek, és az, hogy az ügyfélnek legyenek még társadalmi kapcsolatai.
– Nem is történt hitelkihelyezés a legszegregáltabb körzetekben?
– Épp ellenkezőleg, az elején ez volt túlsúlyban. Kiderült, hogy ez nem működik elég jól, ezért olyan ügyfeleket kell keresni, akiknek vannak aktív kapcsolódási pontjai a cigánytelepen kívül is. A nem mélyszegénységben élők között is sokaknál hiányzik a kockázatvállalás, a hirtelen döntésképessége, inkább alkalmazotti típusúak.
– És számos nehézséggel is szembe kellett nézni. Például, OKJ-s képesítés kell a vállalkozáshoz, és adósságot sem szabad halmozni.
– Az OKJ-s képesítés hiánya miatt sokan kimaradtak, hiszen nem volt mód arra, hogy vállalkozói igazolványt kapjanak. A tapasztalataink sem voltak jók a felnőttképzés, átképzés jelenlegi rendszerével kapcsolatban. Sokan szerepeltek a KHR-listán is, azonban nem is feltétlenül az adósság összege számít, hanem a különböző adósságok száma, illetve a létrejöttük módja. Más a helyzet, amikor valaki felvett egy hitelt, mert megszorult, és más az, aki számos hitelt vett fel, de a szándék sem volt, hogy visszafizesse. Picit újragomboltuk a program módszereit és az ügyfélkiválasztás módját. Most úgy látjuk, hogy a program hatékonyabban működik. Ugyanakkor van egy szezonális ciklus. A kereskedésen kívül jellemzőek a mezőgazdasági vállalkozások, ahol a telek az igazán nehezek.
– A Start-kártyával kapcsolatosan sikerült eredményeket elérni?
– A Start-kártyáról szóló törvény minket érintő része arról szól, hogy ha valaki tartós munkanélküli, akkor a foglalkoztató számára elengedik a járulékfizetést az alkalmazása után. Ez a törvény teljesen érthetetlen okból nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra és őstermelőkre, ami nyilvánvalóan versenyhátrányt jelent. Az egyéni vállalkozó kétféle járulékot fizet: egyet mint saját alkalmazója, egyet pedig úgy, mint alkalmazott. Mi a járuléknak csak a vállalkozói részéről beszélünk. Ráadásul ügyfeleink a programba lépés előtt semmilyen adót és járulékot nem fizettek. A program kezdete óta az ügyfelek és munkatársak többlet adóbefizetése közel 110 millió forint, ehhez jön a körülbelül 15-20 millió forint segélymegtakarítás.
A program eleje óta folynak tárgyalások arról, hogy megváltoztassák a törvényt. Még a Bajnai-kormány idején kezdődtek a tárgyalások, de nem sikerült elérni a módosítást. Viszont abban megállapodtunk, és szerződést kötöttünk arról, hogy egy évre odaadják a járulék összegét készpénzben. Mi ezt a pénzt továbbítottuk a vállalkozóinknak, amelyet ők végül befizettek. Az összeg nem minket támogatott, még azt sem mondanám, hogy a vállalkozóinkat, csupán megteremtette az esélyegyenlőséget. Az új kormány felülvizsgálta a támogatásokat, de végül ez év májusáig ők is biztosították a vállalkozói járulékfizetéshez szükséges összeget.
– Az új kormánnyal is tárgyalnak?
– Jelenleg több kormányzati szervvel is tárgyalunk. Az említett szerződés korábban a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz tartozott, most a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz került át. A törvénymódosítás kérdése azonban nyilvánvalóan nem a NEFMI-hez, hanem az Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik. Egy másik, vállalkozásfejlesztési támogatási szerződés pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik, velük most reménykeltő megbeszélések zajlanak. Ott van még a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága is. Igazán komolyan, a maga teljességében senki nem foglalkozik ezzel a kérdéssel a szervek közül. Elkészítettünk egy törvénymódosítás-tervezetet, amelyben az áll, hogy a Start-kártya hatálya kiterjedjen egyéni vállalkozókra is.
Azt számoltuk ki, hogy az ügyfelek valamint a Kiútprogram befizetései egy picivel meghaladták az állami támogatásokat. Ugyan az EU 1,4 millió euróval támogatta a programot, de ha a magyar államháztartás szempontjából nézzük, akkor a program nullszaldós.
– Ez egy kísérleti program, amelyben négyszáz hitel kihelyezését tervezték. Látnak-e esélyt arra, hogy ez egy nagyobb program keretében tudjon majd működni?
– Az eddigi tapasztalatok alapján érdemes ezt a programot folytatni. Egy növekedési periódusban különösen alkalmas lehet a társadalmi felzárkózásra, integrálódásra. Nagy probléma a finanszírozás. Ha nem látjuk ennek a folytatását, nem tudunk további hiteleket kihelyezni. Novembertől csak azokkal foglalkozunk, ahol már korábban összeállt a csoport, új településeken már nem hirdetjük meg a programot. Ha minden rendben megy, akkor reményeink szerint 200 hitelkihelyezésig fogunk eljutni. Ez egy komplett programmá tudna válni, ha lenne állami szándék. Meglepő módon a szlovák politikusok érdeklődnek a Kiútprogram iránt. Egy pozsonyi konferenciaelőadás nyomán jelentkeztek az illetékes szlovák minisztérium szakpolitikusai. Olyan mélyen érdeklődtek a program részletei iránt, ahogy Magyarországon még senki.
– Most újra beindul a közfoglalkoztatás. Az Önök ügyfelei nem gondolják azt, hogy inkább elmenjenek közmunkásnak, mint a vállalkozást válasszák?
– A közmunkából nyomorszinten lehet megélni, csak arra elegendő, hogy nem hal éhen az ember. Azoknak, akik ki akarnak törni a mélyszegénységből, jelenleg Magyarországon nagyon kevés esély kínálkozik a Kiútprogramon kívül.
– Milyen változásokat okozhat például az új köznevelési törvény? Például a tankötelezettség 18 évről 16 évre való csökkentése. Ez hosszabb távon befolyásolhatja-e a programot?
– Az igazság az, hogy a képzettség hiánya nagyon befolyásolja a programot. Számos ügyféllel azért nem tudunk szerződni, mert nincs meg a szükséges iskolája. A minimum az OKJ-s képzés lenne. Azt látjuk, hogy azok az ügyfeleink teljesítenek jobban, akik érettségit adó középiskolába járatják a gyerekeiket. A számítógéphasználat a legszegényebbek körében is terjed és nagyon fontos eszköze lehet a kitörésnek. A tankötelezettségi korhatár csökkentése azt sugallja az ügyfeleinknek is, hogy nem olyan fontos a tanulás. Ennek hosszabb távon negatív hatása lesz.
Névjegy
Molnár György 1977-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematika szakán, 1978 óta az MTA-KTI kutatója. 1995-ben lett a közgazdaságtudományok kandidátusa. Foglalkozik a mélyszegénységben élők számára való mikrohitelezés kérdéseivel is. 2005 óta tagja az MTA Statisztikai Bizottságának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.