Egyre inkább a tőzsde felé fordulnak a kis- és középvállalkozások a banki finanszírozás szűkössége miatt – mondta Mohai György, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója egy, a tőzsdén rendezett sajtóbeszélgetésen. Ez nem csak Magyarországon figyelhető meg, hanem nemzetközi tendencia, épp ezért az Európai Unió is dolgozik egy programon, amely arról szól, hogyan lehetne megkönnyíteni a tőkéhez jutást a kkv-k számára.
A tavaly november óta új igazgatósággal rendelkező pesti tőzsde számára is kiemelt jelentőségű, hogyan dönt az Európai Unió a Deutsche Börse és az NYSE Euronext fúziójával kapcsolatban. A két börze derivatív piacának egyesítéséről még folynak a tárgyalások, végső döntés márciusban várható. A BÉT számára azért fontos mindez, mert a pesti tőzsde közgyűlése úgy döntött, azt a kereskedési rendszert vezetik majd be a meglévő MMTS helyére, amelyet az egyesített tőzsdeóriás is használni fog. Ha azonban meghiúsul az óriásfúzió, lehetséges, hogy a BÉT a Bécsi Tőzsdéhez hasonlóan a Xetra platformra tér majd át.
Új fejlemény a BÉT életében, hogy néhány napja tovább bővült a külföldi részvényeket forgalmazó BÉTa piac, január 26-tól már húsz európai részvénnyel kereskednek ezen a platformon. „További bővülés is várható, különösen akkor, ha lesznek új árjegyzők, vagy a mostani árjegyző, az Erste új részvényeket hoz be” – mondta Tóth Attila, vezérigazgató-helyettes. Új árjegyzővel most is tárgyalnak, akár heteken belül megtörténhet a megegyezés, és akkor ismét újabb külföldi részvények jöhetnek be a piacra. A BÉTa piac forgalma egyébként folyamatosan bővül, tavaly összesen 1,6 milliárd forintnyi értékben kereskedtek rajta. Ezen a platformon hasonló felfutásra számítanak, mint a certifikátok körében, amelyek közül a DAX indexet követő papírok forgalma már olyan magas, hogy csak a négy blue chip előzi meg.
A magyar állampapírok tőzsdei jegyzése is szóba került a sajtóbeszélgetésen. Az Államadósság-kezelő Központ tavaly úgy döntött, kivezeti ezeket a BÉT-ről, helyette az Euro-MTS-en fog kereskedni velük. Ennek az volt az oka, hogy egyes számítások szerint az Euro-MTS nagyobb piaci forgalmat képes generálni, mint a tőzsdék. Problémát okozott viszont, hogy ez a platform nem számít szabályozott piacnak, bizonyos külföldi intézményi befektetők, például biztosítók viszont csak kisebb mennyiségben vásárolhatnak olyan értékpapírokat, amelyeket nem listáznak szabályozott piacon, így maradtak az állampapírok a BÉT-en.
A magyar állampapírok kereskedésének döntő hányada egyébként nem a tőzsdén, hanem az OTC piacon történik meg. A tőzsdén rendszerint csak akkor adják el a papírokat a befektetők, ha valamilyen pánik tör ki, és az OTC piac befagy, ilyenkor a kötelező árjegyzés miatt a BÉT-en még mindig meg lehet szabadulni a hitelpapíroktól.
A BÉTa részvények
A BÉTa-piacon forgó részvények: Axa, Arcelormittal, BASF, Bayer, Bilbao Viscaya Argentaria, BMW, Banco Santander, BNP Paribas, Commerzbank, Daimler, Deutsche Bank, E.On, Fiat, Infineon Technologies, Nokia, Siemens, Telefónica, ThyssenKrupp, Total, UniCredit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.