Ezermilliárddal kevesebb hitel a sokk ára

A következő években nem lesz hitelezés – vázolta a közeljövőt Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Közgazdasági Társaság „Növekedés hitelezés nélkül?” című rendezvényén. A keresleti oldal is gyenge – az eladósodott önkormányzatok nem vesznek fel hitelt, a lakásépítések visszaesése miatt a jelzálog-hitelezés sem kaphat lendületet, és hasonló áll az újautó-vásárlásokra is –, a kínálati oldalt pedig döntően az veti vissza, hogy a kockázatokra immár sokkal érzékenyebb magyarországi bankoknak döntően a helyi forrásokra kell alapozniuk, miután anyacégeik a veszteséges leányoktól inkább elvonják a tőkét.

A gazdasági növekedést mindenekelőtt a kínálati sokk miatti hitelállomány-csökkenés veti vissza – magyarázta Nagy Márton, az MNB igazgatója. Hitelkínálati sokkok nélkül a hitelkiáramlás 2008 eleje óta nagyjából 1000 milliárd forinttal, a 2011-es GDP pedig 1 százalékponttal lett volna magasabb az MNB szakembereinek számításai szerint.
A vállalati hitelezés régiós összevetésben is párját ritkító visszaesésének megállítása komoly kihívás elé állítja a gazdaságpolitikát.

Az erőltetett külföldi forráskivonás megszűntetése, a hitelezési hajlandóság és a belföldi megtakarítások növelése egyelőre nehezen megoldható. Egy kézenfekvő lehetőség lenne, ha az átlagon felüli lakossági készpénz-megtakarítás egy részét a bankrendszer (betétek) vagy az államháztartás (állampapírok) finanszírozására fordítanák – jelezte Nagy Márton. A háztartási megtakarításoknak jelenleg közel 10 százaléka készpénz, ez mintegy 2400 milliárd forintot jelent. Három éve az a mutató még 5 százalék volt. Ebből az összegből az MNB igazgatója szerint megfelelő intézkedésekkel több száz milliárd forintot vissza lehetne terelni.

A hitelkínálat visszaesése a projekthitelek körében magyarázattal szolgál a csődráták emelkedésére.

A hitelkínálat visszaesése a projekthitelek körében magyarázattal szolgál a csődráták emelkedésére. -->