Így erősítenének a takarékszövetkezetek itthon

„A takarékszövetkezetek szempontjából is fontos a szövetkezeti törvény előkészítés alatt álló módosítása, hiszen kellően átgondolt változtatásokkal komoly eredmények érhetők el” – nyilatkozott lapunknak Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője.
Szerinte az egyik legfontosabb feladat a tagság nimbuszának helyreállítása, a takarékszövetkezeti alapértékek ugyanis erodálódtak az utóbbi években. Olyan alapelvekről van például szó, mint az egy tag – egy szavazat elve vagy a szövetkezetet tulajdonosként és ügyfélként egyaránt támogató tagi bázis.

Az erodálódásra utal, hogy drasztikusan csökkent a takarékok tulajdonosi taglétszáma. „Ezt a folyamatot pedig meg kell fordítani, hiszen csak ott jelentős és befolyásos piaci szereplők a szövetkezeti hitelintézetek, ahol komoly tagi bázissal rendelkeznek” – érvelt az ügyvezető. Ilyen körülmények között viszont képesek stabilizálni az egész pénzügyi rendszert, elsimítani a likviditási válságokat.

Az aktív tagtoborzáshoz azonban Varga Antal szerint megfelelő, ezt a fordulatot támogató törvényi keretek kellenek, amelyek még hiányoznak. A hitelintézeti törvény – amely szabályozza a szövetkezeti hitelintézetek tevékenységét is – például nem engedi, hogy a tagsági kört nyilvános felhívás útján bővítsék. Holott nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy ez nem csupán a tőkét jelentő részjegyek állományának növelése, hanem az új ügyfelek szerzése miatt is fontos..

A tagok tulajdonosi részvételét, illetve a szövetkezeti hitelintézetek pénzügyi szerepvállalását az ügyvezető szerint elsősorban különféle közvetlen preferenciákkal lehet ösztönözni. Ilyen preferenciákat más országok is alkalmaznak a kistermelők és a vidék lakosságának érdekeit szolgáló szövetkezeti forma támogatására. A taggá válást például motiválná, ha nem terhelné személyi jövedelemadó azokat a kedvezményeket, amelyet a takarékszövetkezeti tagok a hitelintézetüktől igénybe vett szolgáltatások után élvezhetnek az eredeti kondíciókhoz képest. Meggondolandó, hogy bizonyos taglétszám, például 500 fő felett a takarékok kedvezőbb adófeltételekkel, akár adómentesen helyezhessék eredménytartalékba nyereségüket, így kedvezőbb feltételekkel növelhetnék tőkeerejüket.

A tőkekövetelményhez kapcsolódó szempont, nemzetközi példák alapján a kötelező integrációs tagság. A szövetkezeti hitelintézetek tőkekövetelménye ugyanis alacsonyabb a bankokéinál, cserébe viszont az előbb említett államokban tagjai egy szabályozott és valós biztonsági tőkével rendelkező intézményvédelmi alapnak, ami a szektor biztonságát növeli. Ezt a követelményt érdemes lenne megjeleníteni a szövetkezeti törvényben is.„Ahhoz, hogy a szövetkezeti hitelintézetek növelhessék pénzügyi szerepüket, a nyereséges működést nem, vagy csak alig biztosító társadalmi, gazdasági körülmények között is, további direkt preferenciákra lenne szükség” – hangsúlyozta Varga Antal. Azon hitelintézetek számára például, amelyek teljes fiókhálózatuk ötödét 4000 lakosúnál kisebb településeken tartják fenn, érdemes megfontolni meghatározott nyereségadó-kedvezményt.

Az átfogó szabályozási folyamat első eredménye, hogy az Országgyűlésben április első felében elfogadták a szociális szövetkezetekről szóló paragrafusokat, amelyet a következő időszakban további, a szövetkezeti tulajdonforma általános megszilárdítását és kiterjesztését szolgáló módosítások követnek. A folyamatot segíti, hogy a kormányzat a jelek szerint elkötelezett a szövetkezetek erősítése mellett.

Az átfogó szabályozási folyamat első eredménye, hogy az Országgyűlésben április első felében elfogadták a szociális szövetkezetekről szóló paragrafusokat, amelyet a következő időszakban további, a szövetkezeti tulajdonforma általános megszilárdítását és kiterjesztését szolgáló módosítások követnek. A folyamatot segíti, hogy a kormányzat a jelek szerint elkötelezett a szövetkezetek erősítése mellett. -->