Így teljesítettek a magánnyugdíjalapok

Vegyesen teljesítettek a hazai magánnyugdíjpénztárak az első fél évben. Komoly panaszra elvileg azért nem lehet oka annak a 74 ezer embernek, aki megőrizte pénztári tagságát, hiszen az első hat hónapban mindegyik nyugdíjalap árfolyama emelkedett, sőt akadnak egészen jó teljesítményű portfóliók is. A legmagasabb hozamok az idén a közepes kockázatú, úgynevezett kiegyensúlyozott portfólióknál keletkeztek, ezekben van a tagság vagyonának nagyjából az ötöde.

A prímet az Aranykor vitte az idén, amely 7,6 százalékos hozamot ért el az első hat hónapban, de szintén 7 százalék fölötti hozammal büszkélkedhet az MKB és az ING kiegyensúlyozott alapja is. A viszonylag kevés pénztártag megtakarításait kezelő klasszikus alapok körében is az Aranykoré lett a legjobb, 7 százalék körüli hozamával, ebben a kategóriában az ING és az Aegon került még fel a dobogóra. A legnagyobb vagyont kezelő növekedési alapok sorát az MNB vezeti bő 6 százalékos nyereséggel az Aranykor és az ING előtt.

A leggyengébb hozamok a magas részvényhányadot tartó növekedési alapoknál keletkeztek, a Budapest Magánnyugdíjpénztár például alig 1 százalékos hozamot ért el az első hat hónapban, a kiegyensúlyozott és klasszikus alapok között viszont nincs 2 százalék alatti hozamú.
Az állami nyugdíjrendszerbe az idén visszalépett pénztártagok számára vélhetően rossz hír, hogy a portfóliók árfolyama május 31-e óta folyamatosan emelkedett. A kasszáknak ezen a napon kellett elszámolniuk a tagsággal a reálhozamról, amit a visszalépők vélhetően már meg is kaptak. Ennek összege azonban valószínűleg jóval kisebb lett, mint a tavalyi visszalépőknél, és vélhetően jóval kevesebben is lettek jogosultak ilyen kifizetésre. A tavalyi visszalépőknek nagy szerencséjük volt – mondták lapunknak a Stabilitás Pénztárszövetség részéről.

A 2011 májusának végén lokális csúcson voltak az árfolyamok, ezt követően az év során gyakorlatilag csak lefelé mozdultak a piacon. Az idei első öt hónap ugyan emelkedést hozott a tőzsdéken, a pénztártagok reálhozamát azonban a kiugróan magas hazai infláció mégis lenullázta. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint január és május között 4,3 százalékkal emelkedtek az árak, ezt például hozamával a növekedési alapok közül csak az MKB-é tudta felülmúlni. A kiegyensúlyozott alapokból visszalépőknek kicsit jobb a helyzetük, a közepes kockázatú portfóliók kétharmadának hozama az idén felülmúlta a pénzromlás ütemét, a klasszikus alapok közül pedig nagyjából minden második ért el pozitív reálhozamot.

A növekedési alapok visszalépő tagjait egy jogszabályi változás is sújthatta, amely szerint az idén a kasszák már csak készpénzben vagy állampapírban adhatják át a visszalépők vagyonát az államnak. Ez az intézkedés arra kényszerítette a pénztárakat, hogy május végén sürgősen likvidálják a visszaadandó portfólióból a hazai részvényeket, ami az árfolyamok – s ezzel a hozam, valamint a reálhozam – csökkenéséhez vezetett.
 
Az állam is nyerhetett a nyugdíjvagyonon

Nemcsak a nyugdíjpénztárak, de vélhetően az állam is profitálhatott az idén a nyugdíjpénztári visszalépők hozzá átkerült vagyonából. Ennek a mennyisége ugyan egyre kisebb, a legfrissebb, április végi adatok szerint már a 625 milliárd forintot sem érte el, holott bő egy esztendeje csaknem 3 ezer milliárd forint került át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba (NYACSA). Igaz, ennek több mint a felét az államadósság csökkentésére, valamint a reálhozamok kifizetésére fordították még tavaly nyáron.

Az idén feltehetően szintén az értékesítések miatt csökken az alap vagyona, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis a központi költségvetés az első négy hónap során többnyire nyert az értékpapír-befektetésein. Január és április között csaknem 50 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget ért el az állam, ebből a hazai tőzsdén elért nyereség több mint 40 milliárd forint volt. Hogy májusban hogyan alakultak az állam értékpapírszámlái, az ma derül ki, a jegybank délelőtt tervezi közzétenni az egyebek között erre is vonatkozó adatait.