Hamarabb jön a hó vége

Soha nem voltak még ennyire mínuszban a lakossági folyószámlák, mint mostanában. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hazai háztartások folyószámla-hiteleinek állománya folyamatosan emelkedik, júliusban már meghaladta a 450 milliárd forintot, ami historikus csúcsnak számít. Eközben a teljes lakossági hitelállomány a hónap folyamán markánsan lecsökkent, a háztartások már csak 7340 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak, ez 2008 szeptembere óta a legalacsonyabb érték. Az elmúlt 12 hónap adatait vizsgálva pedig kiderül, a folyószámlahitel kivételével jóformán mindegyik hiteltípusnál visszaesett az állomány, a lakáshitelek volumene 20 százalékkal lett alacsonyabb, mint egy éve, a fogyasztási hiteleké pedig 10 százalékkal zsugorodott, a folyószámlakölcsönöknél ugyanekkor 10 százalékos növekedés volt.

A jelenségből arra lehet következtetni, hogy miközben a lakosság egyre kevésbé vásárol lakást vagy tartós fogyasztási cikkeket hitelből, folyamatosan nő azok száma, akik nem képesek kijönni a hónap végéig a fizetésükből. A bankoknál is tapasztalják ezt. „Mivel a folyószámlahitellel az ügyfeleknek lehetőségük van arra, hogy rugalmasan kezeljék váratlan, előre nem látható pénzügyi nehézségeiket ezért tapasztalatunk szerint a folyószámlahitellel rendelkező ügyfelek nagy többsége rendszeresen használja a számlához kapcsolt keretet” – erősítették meg a statisztika alapján látottakat lapunknak a Budapest Banknál szakértői.
Az OTP Banknál is az a tapasztalat, hogy az ügyfelek egyre nagyobb mértékben használják ki a hitelkeretüket. A hitelintézet szerint a magasabb állományok egyik oka lehet, hogy a végtörlesztés kapcsán az ügyfelek egy része megszüntette/feláldozta megtakarításait, ezért használja aktívabban az esetleg felmerülő likviditási problémáira a folyószámlahitelt. A banknál egyébként a folyószámlák csaknem feléhez kapcsolódik hitelkeret, amit az ügyfelek többsége rendszeresen használ is, a hitelintézet közlése szerint „jelentős mértékben” kimerítve a rendelkezésre álló keretet.
Pedig a folyószámlahitel nem olcsó, a jegybank adatai szerint a forintszámlákat átlagosan 30 százalék körüli éves kamat mellett lehet mínuszba vinni. A rugalmas vészhelyzeti kölcsön kamata 8-10 évvel ezelőtt még 20 százalék körül volt, azóta viszont folyamatosan emelkedik, és 2010 tavasza óta csak elvétve süllyedt 30 százalék alá. A jelenlegi állomány mellett mindez azt jelenti, hogy a családok évente mintegy 135 milliárd forintot fizethetnek már a bankoknak kamat címén csak azért, mert a számláik rendszeresen mínuszba kerülnek.

Bár a fogyasztási hitelek olcsóbbak, okos hitelkártya-használattal pedig meg lehetne úszni a kamatfizetést, a folyószámlahitelek népszerűségének csökkenésére ennek ellenére nem számítanak a bankok. A többi hiteltípus tekintetében az OTP-nél az év vége felé enyhe keresletnövekedést várnak, intenzívebb felfutás viszont csak jövőre jöhet a kamattámogatott lakáshitelek térnyerésének köszönhetően.