Régiós szinten is gyenge adat: Ennyivel csökkent a vagyonunk
A 2009. és 2010. évi rendre 7,8 százalékos és 9,7 százalékos növekedési adatokat követően 2011-ben az egy főre jutó nettó pénzeszközök mindössze 0,6 százalékos bővülést mutattak.
A kiábrándító jelenség oka mindenekelőtt a bruttó pénzeszközök csekély növekedésében keresendő: bár a 100 ezer milliárd eurós szintet 2011-ben sikerült meghaladni, amely részben a fizetőeszköz gyengeségének köszönhetően a háztartások a globális pénzeszközeit összességében 103,3 trillió euróra növelte, a növekedési ráta mégis csupán 1,6 százalékig emelkedett, míg egy főre vetítve mindez nem több mint 0,8 százalék.
Visszatekintve egyértelműen megfigyelhető, hogy a betétesek életét egy ideje kedvezőtlen megtakarítási környezet nehezíti: 2000 óta az egy főre jutó bruttó pénzeszközök átlagosan évi 3,1 százalékos ütemben növekedtek; ez nagyjából megfelel ugyanazon időszak átlag inflációs rátájának.
A 2000-rel kezdődő teljes időszak alatt azonban az adósságnövekedés (évente átlagosan 5,5 százalék) nyilvánvalóan meghaladta a háztartások eszközgyarapodását (4 százalék évente). Ezért növekedtek az egy főre jutó nettó pénzeszközök átlagosan évente csupán 2,5 százalékkal. Csak az elmúlt évben a betétesek világszerte több mint 6 százalékkal, azaz mintegy 2 trillió euróval növelték bankbetétjeiket.
Ezek a globális számadatok természetesen elkendőzik az igen eltérő regionális és országos fejlettségi szinteket. Általánosan szólva, eszközállomány és dinamizmus tekintetében a világ két részre osztható. Vannak egyrészt Észak-Amerika gazdagabb országai, Nyugat-Európa, Japán és a Csendes-óceáni térség, melyek a múltban igen gyenge növekedést tudtak felmutatni. Ezzel szemben a latin-amerikai, ázsiai és kelet-európai feltörekvő gazdaságokban a növekedés távolról sem volt vérszegénynek mondható.
Ebben a tekintetben Magyarország inkább a fejlett gazdaságokhoz hasonlít. Míg tavaly Magyarország komoly visszaesést könyvelhetett el (-8,3 százalék) az egy főre jutó nettó pénzeszközök területén, addig a 2011-es érték legalább kicsit meghaladja a – 2007-ben mért – válság előtti csúcsot. Még hosszabb időtávon szemlélve a helyzetet, Magyarország egy főre jutó nettó pénzeszköz-növekedése (éves növekedési ráta 2000 óta: +6,2 százalék) közelebb áll Németországéhoz, mint a regionális átlaghoz (Kelet-Európa: +11,6 százalék).
Ez a viszonylag gyenge teljesítmény kizárólag Magyarország lakossági adósságállományában látott gyors növekedésnek tudható be. Globális összehasonlításban Magyarország 33. volt a leggazdagabb országok listáján, ahol az egy főre jutó nettó pénzeszközök átlaga 2011 végén 5.220 euró volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.