Az elárverezésre kijelölhető ingatlanok igen kis hányadát jelölték ki kényszerértékesítésre a pénzügyi szolgáltatók – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adataiból. A PSZÁF honlapján lévő statisztika szerint 2013 második negyedévéig összesen 20912 lakást és házat jelöltek árverésre a piaci szereplők, ami az érintett 115 ezer lakás nem egészen egyötöde. A legtöbb, árverezésre kijelölt ingatlant Budapesten és Pest megyében tartják nyilván, itt már eddig több mint 5500 lakás esett bele az értékesítendő körbe. Persze az alacsony arányban a kvótarendszer is szerepet játszik: ennek lényege, hogy az érintett ingatlanok száma alapján meghatározzák, hogy negyedévente hány lakást lehet eladni. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy a bedőlt hitelekkel érintett lakások ne egyszerre szabaduljanak rá a piacra, hiszen az árcsökkenéshez, illetve túlkínálathoz vezetne, amely sem a pénzügyi szolgáltatóknak, sem a lakosságnak nem áll érdekében. Ugyanakkor a bankok a számukra meghatározott kvótát sem használják ki teljes egészében: a PSZÁF adatai szerint a 2011 vége óta eltelt hét negyedévben 68 és 84 százalék között motgott a kihasználtság, amely negyedévente általában 2-3 ezer ingatlan kényszerértékesítését (illetve arra kijelölését) jelentette.
A visszafogott értékesítési ütemben több tényező is szerepet játszhat. Legikább az, hogy a bankoknak meguknak sem áll érdekükben, hogy az árverezés stádiumába jusson egy szerződés, hiszen az – a közhiedelemmel ellentétben – borítékolt veszteséget jelent. Másrészt a lakóingatlanok iránti kereslet is változatlanul igen alacsony szinten mozog, ezért a kialakuló eladási árakkal kapcsolatban sem lehet sok jóra számítani.
A hitelek minősége viszont igen szomorú képet mutat. A PSZÁF adatai szerint csak a bankszektorban 909,3 milliárd forintot ért el az első negyedévben a 90 napon túli késében lévő jelzáloghitelek állománya.
Terjed az árfolyamgát
Májusban újabb 5514 devizaadós csatlakozott az árfolyamgát rendszeréhez, így a nyilvántartott szerződések száma 155 ezer közelébe emelkedett – közölte honlapján a felügyelet. A szerződések túlnyomó része változatlanul svájci frank alapú hitelhez kapcsolódik, valamivel több mint 142 ezer ilyen szerződés szerepel a nyilvántartásban. Euróban eladósodott ügyfelek 9218, japán jenben tartozók pedig 3415 esetben választották eddig az árfolyamgátat. Az érintett szerződések összértéke május végén meghaladta az 1276 milliárd forintot.
-->