Új rekordok dőltek novemberben

Tovább nőtt novemberben a háztartások értékpapír-állománya, és a hónap végére a 6 ezer milliárd forintot is meghaladta – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ez azt jelenti, hogy a háztartások lassan hasonló összeget tartanak már értékpapírokban, mint amennyit a bankszámláikon. A lekötött háztartási betétek volumenét egyébként már június óta meghaladja a kisbefektetőknél lévő értékpapírok állománya.

Novemberben valamelyest csökkent egyébként az értékpapírszámlákon elhelyezett friss megtakarítások mennyisége. A lakosság 91,2 milliárd forinttal növelte a befektetéseit, ez egyéves minimumnak felel meg, a tavalyi év összes korábbi hónapjában ugyanis meghaladta a 100 milliárd forintot a havi tőkebeáramlás.

Az állampapír-piaci vásárlások üteme is mérséklődött az év vége felé. Novemberben 39,5 milliárd forintnyi friss lakossági tőke került az állampapírpiacra, ez valamelyest elmarad a tavalyi átlagtól. A lakossági állampapír-állomány persze továbbra is csúcson jár, november végén már 1934,5 milliárd forintot tett ki. Ami örömteli lehet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) számára is, hogy a hosszabb lejáratú forintpapírok állománya is gyarapodik, csaknem 530 milliárd forintnyit tartanak belőle a kisbefektetők. A legkedveltebbek persze még mindig az egyéves, vagy annál rövidebb lejáratú kincstárjegyek, ezekből 1250 milliárd forintnyi van a lakosságnál. A devizás állampapírok is egyre többek fantáziáját mozgatják meg, a háztartások csaknem 155 milliárd forintnyi tartottak ezekből az év utolsó előtti hónapjában.

A befektetési alapok még az állampapíroknál is népszerűbbek voltak novemberben. A lakosság 66,3 milliárd forintnyi friss pénzt fektetett beléjük, ezzel a náluk lévő állomány mennyisége a történelmi rekordnak számító 3123,2 milliárd forintra emelkedett. A háztartások a legnagyobb mennyiségben pénzpiaci alapokat tartanak, de 614,6 milliárd forintnyi hazai kötvényalapjuk is van, ami azt jelenti, hogy közvetlen és közvetett befektetéseiken keresztül a kisbefektetők finanszírozzák már a hazai államadósság 12-13 százalékát. A származtatott alapok népszerűsége sem csökken – ezek közé tartozik az abszolút hozamú és a tőkevédett alapok többsége –, ezekben a lakosság több mint 580 milliárd forintot tart.
Nem minden értékpapírért lelkesednek viszont a kisbefektetők. A banki kötvények például nagyjából két évvel ezelőtt kiestek a kegyeikből, és azóta három hónapot leszámítva a kisbefektetők mindig többet váltottak vissza ezekből a hitelpapírokból, mint amennyit jegyeztek.

A náluk lévő állomány így már alig 560 milliárd forint. A részvényeket sem kedvelik a háziasszonyok, novemberben már zsinórban a harmadik hónapja voltak nettó eladók a tőzsdén. A kisbefektetők részvényállománya a hónap végére 2009 tavasza óta nem látott mélységbe, 292,5 milliárd forintra csökkent. A lakosság részvényeiből csaknem 130 milliárdot tesznek ki a bankpapírok, és valamivel több mint 150 milliárd forintot tartanak egyéb cégek részvényeiben.

Külföldön az adósság

Soha korábban nem volt még annyi állampapír a piacon, mint tavaly novemberben. A volumen meghaladta a 20 ezer milliárd forintot, ami főleg a hónapban megtörtént, 2 milliárd dolláros devizakötvény-kibocsátásnak volt köszönhető. Így a devizás állampapírok állománya november végén megközelítette a 7 ezer milliárd forintot, aminek csaknem 84 százalékát külföldi befektetők birtokolták. A nem egészen 10 ezer milliárd forintnyi kötvényállomány 45, a rövidebb forint állampapírok állományának 6,8 százaléka volt külföldieknél.