2013-ban ennek következtében összesen 55,4 százalékkal nőtt a pénzügyi szolgáltatások díja. Ez nem volt meglepő annak tükrében, hogy az állam tranzakciós illetéket vetett ki a tranzakciókra, amelyek mértéke kezdetben az elektronikus tranzakciók esetében 0,2, a készpénzeseknél pedig 0,3 százalékos volt. Később – miután a tervezettnél kevesebb költségvetési bevétel folyt így be, a mértéket 0,3, illetve 0,6 százalékosra emelte a kormány. A bankszektor az éves szinten mintegy 230 milliárd forintos terhet jelentő közterhet nem tudta lenyelni, elég jelentős részét az ügyfelekre terhelte át.
Az egyik kényszerű fejlemény volt, hogy a korábban szinte minden banknál megtalálható ingyenes készpénzfelvételek eltűntek a számlacsomagokból. Az idén viszont ez megváltozott, a pénzügyi rezsicsökkentésként is emlegetett törvény szerint ugyanis a bankoknak most már kötelezően biztosítaniuk kell az ügyfeleiknek havonta két ingyenes készpénzfelvételt 150 ezer forint, vagy ha a számlaegyenleg negatív, akkor a számlára érkező jövedelem erejéig. A február óta elérhető ingyenes készpénzfelvételnek köszönhetően már a második hónapra csaknem 9 százalékkal mérséklődtek a pénzügyi szolgáltatások díjai.
Márciusban enyhe díjemelkedés volt ugyan a banki szolgáltatásoknál, ennek az lehetett az oka, hogy ebben a hónapban igazította több hitelintézet is a díjszabását az előző évi inflációhoz, köztük olyan nagybankok is voltak, mint az OTP vagy a Raiffeisen. Ugyanebben a hónapban viszont a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lecsapott azokra a pénzügyi intézményekre, amelyek a jegybank szerint nem tartották be maradéktalanul a jogszabályokat, amikor a tranzakciós illeték bevezetését követően emelték a díjaikat. Az MNB összesen 35 intézménynél talált kifogásolni valót, és 1,2 milliárd forintnyi büntetést osztott ki a szektorban, miközben előírta a kondíciós listák jogszerűvé tételét, és a jogtalanul beszedett díjak visszafizetését is.
Az eredmény az áprilisi inflációs statisztikákon is meglátszik. A pénzügyi szolgáltatások ára a negyedik hónapban 3,3 százalékkal mérséklődött márciushoz képest. A bankok számos számlacsomagban csökkentették a díjakat, sőt visszatértek az úgynevezett nullás számlák is több helyen, ahol tavaly a tranzakciós illeték miatt megszüntették ezeket.
A folytatás ugyanakkor a fogyasztók szempontjából már egyáltalán nem biztos, hogy hasonlóan kedvező lesz. Egyrészt számos nagybank fogja az inflációhoz mérten emelni a díjait a következő hónapokban. Másrészt a jelek szerint a jegybanki bírság után visszahozott nullás és más kedvezményes számlacsomagok egy része nem marad hosszú életű. A Budapest Bank például a bírságot követően befejezte a korábbi számlacsomagok értékesítését, és vadonatúj számlacsomagokat hozott létre, amelyek már tartalmaznak a tranzakciós illetéknek megfelelő költségelemeket, amelyeket – ha módosítják a közteher kulcsát – könnyen meg lehet változtatni. A Citinél sem sokáig örülhettek az ügyfelek a visszatérő ingyenességnek. A bank ugyanis az érintett ügyfelek egy jó részénél felmondta a számlacsomagot, és helyette drágább vagy szigorúbb feltételeket támasztó konstrukciókat ajánlott.
Herman Bernadett-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.