Ezermilliárd dollár vár Afganisztán földje alatt

Az ország ásványkincseit feltérképező U.S. Geological Survey (USGS) program éppen tíz éve kezdődött, azt követően, hogy a tálib hatalmat megdöntötték. Addig ugyanis a helyi kutatók több évtizedes szovjet geológiai térképeket használtak, amelyek ugyanakkor már valószínűnek tartották, hogy nagy természeti kincseket rejt a föld mélye, ami annak köszönhető, hogy a mai Afganisztán éppen Eurázsia és az indiai szubkontinens találkozásánál terül el. Amikor a szubkontinens a földkérgen való utazás során Eurázsiához tapadt, felgyűrődött a Himalája háromezer kilométeres hegylánc sorozata, ugyanakkor a mélységi ércek a felszín közelébe emelkedtek.

Az amerikai kutatások aztán megerősítették a szovjet feltételezéseket. A Science magazinban nemrégiben publikált adatok szerint Afganisztánban akár 2,2 milliárd tonna vasérc, 60 millió tonna réz és sok bauxit, arany-, ezüst-, cinktelér, higany és lítium várja a kitermelést. Emellett 1,4 millió tonnányi ritka földfém található a felszín alatt. A kutatások szerint egyedül Helmand tartományban ritka földfém kincsének értéke eléri a 89 milliárd dollárt.

A ritkaföldfémekből évente 40-50 ezer tonnányit használnak fel a legkülönbözőbb modern elektronikai eszközök gyártásakor. A ritkaföldfém bányászat abszolút ura Kína, amely a világ kitermelésének 97 százalékát adja és többek között exportkorlátozásokkal is igyekszik megőrizni vezető pozícióját. A Baotou Steel a világ egyik legnagyobb ritkaföldfém kitermelője, a kínai cég egymaga termeli ki a globális szükséglet felét, kérdés, hogy meddig. Az elmúlt évtizedben mintegy 50 százalékkal emelkedett a földfémek iránti kereslet, de az új környezetvédelmi szabályok miatt a vállalat számára nehézséget okozhat a szükséges mennyiség kitermelése Belső-Mongóliában.

Az afgán kormány a friss geológiai térképek alapján ugyanakkor már megkötött egy 30 évre szóló, 3 milliárd dolláros szerződést az állami tulajdonban lévő China Metallurgical Grouppal a Kabultól dél-keletre fekvő Mes Aynak rézkincsének kinyerésére. Emellett indiai állami és magáncégek konzorciuma nyerte el a legnagyobb vasérckészlet bányászati jogát.