Változott a biztosítók termékpalettája

Július 1-től kell megfelelniük a nyugdíjbiztosításoknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlásának. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint a piaci szereplők a teljes költségmutatókat (TKM) le is szorították az elvárt szintre, amit a jegybank is ellenőrzött. „Az MNB kérdőívben kérte be azokat az adatokat és egyéb információkat a nyugdíjbiztosítási termékeket értékesítő intézményektől, amelyek alapján mérhetők az ajánlás elvárásainak eredményei, s levonhatók az első tapasztalatok” – nyilatkozta Nagy Koppány, a jegybank biztosításfelügyeleti igazgatója a Világgazdaságnak. A válaszok beérkezésének határideje augusztus utolsó hetében volt, a feldolgozásuk még folyik. A kérdőívek tapasztalatairól, azok részletes eredményéről az elemzés befejezését követően az MNB tájékoztatni fogja a nyilvánosságot.

Ami már az első körös, nem részletes adatokból is jól látszik: a biztosítói termékpaletta változása egyértelműen megindult. Több társaság is az eddiginél alacsonyabb költséghányadú nyugdíjtermékekkel lépett elő, vagy átalakította korábbi ajánlatát. Az ajánlás egyik fő célja az volt, hogy kiszűrje a kifejezetten magas költségszintű nyugdíjbiztosításokat, de további elvárás volt például az életciklus szemléletű befektetési politikák kidolgozása, valamint az is, hogy a termékek legalább opcionálisan tartalmazzanak életjáradékot is.

„A jegybank már az elemzés kezdeti fázisában is úgy látja, hogy voltak olyan, akár magas költségterhelésű, akár járadékopciót nem tartalmazó termékek, amelyeket az ajánlás publikálása után, s annak hatására kivezettek a piacról” – magyarázta a szakember. A részletes elemzés során nemcsak azt vizsgálják majd, hogy a korábban is meglévő termékek költségterhelése hogyan változott, hanem azt is, hogy az előzőleg értékesített termékek közül melyek érhetőek el jelenleg is, és melyek szűntek meg, eltüntetve a piaci kínálatból az indokolatlanul drága konstrukciókat.

Más életbiztosításokra az MNB egyelőre nem tervezi hasonló ajánlás kiadását – fejtette ki Nagy Koppány –, ugyanakkor úgy gondolják, hogy a nyugdíjbiztosítási ajánlásban szereplő TKM-plafonok közvetett módon a többi termékre is irányt szabnak a költségek tekintetében. A jegybank tapasztalata szerint a biztosítók és a fogyasztókkal kapcsolatban álló közvetítők odafigyelnek a TKM-re, az elmúlt években a TKM segítségével történő összehasonlítások elterjedtek. Ennek következményeként látható, hogy van árverseny a piacon. Az MNB azt várja, hogy az ajánlásnak köszönhetően a TKM még inkább fókuszba kerül. Hangsúlyozott cél viszont – s ez a jegybanki ajánlásban is tükröződik –, hogy ne csak árakban, hanem a szolgáltatásban is versenyezzenek a piaci szereplők – tette hozzá az igazgató.

A jegybank adatai szerint 2014-ben május 31-ig a biztosítók több mint 20 ezer nyugdíjbiztosítást – 98 százalékban folyamatos díjfizetésűt – értékesítettek, 5 milliárd forintos állománydíj mellett. Az egy biztosításra jutó átlagdíj havi 18,2 ezer forint volt, s a biztosítások egynegyedét a hagyományos típusú szerződések tették ki. A hatékony marketingstratégiát jelzi, hogy az MNB összesítése szerint minden harmadik értékesített nyugdíjtermékhez kiegészítő betegség- és balesetbiztosítást is kötöttek az ügyfelek.