Az állampapír megverte a többi befektetést

2008. október 22-én kényszerült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar eszközök elleni spekulatív támadások miatt arra, hogy hirtelen 3 százalékponttal 11,5 százalékosra emelje az alapkamatot. Ez volt az a nap is, amikor egy sikertelen hároméves kötvényaukció után hónapokig nem mert a magyar állam kimenni a piacra, csak az IMF hiteléből finanszírozta az államadósságot.

A magyar állampapírtól akkor mindenki elfordult, a háztartások is, pedig utólag úgy tűnik, nem kellett volna. Az elmúlt hat évben ugyanis, aki hosszú állampapírba fektette a pénzét, meg is duplázhatta a megtakarításainak az értékét. A MAX index, amely a hosszú állampapírok árfolyamát követi, 105 százalékot emelkedett hat év alatt, ez évesítve 12,7 százalékos nyereségnek felel meg. A rövid állampapírokkal is nagyon sokat, 50 százalékot lehetett volna keresni hat év alatt, ami bő 7 százalékos nyereség évente. A kisbefektetők persze nem választottak különösebben bölcsen a válságban. 2008 utolsó negyedében még nettó vásárlók maradtak az állampapírpiacon, ezt követően viszont pánikszerűen szabadultak meg az állampapírjaiktól, volt olyan időszak, amikor már a 720 milliárd forintot sem érte el a náluk lévő volumen.

A háztartások az állampapír helyett inkább a tőzsdére mentek. 2008 utolsó negyedében több mint 110 milliárd forintot fektettek részvényekbe. A részvénybefektetés a magyar háztartások körében a történelem során sosem volt annyira népszerű, mint akkoriban. A kisbefektetők a részvényekkel is jól jártak, hiszen sokan realizálták a nyereségüket 2009 második felében.

Aki viszont azóta is tartogatta a részvényei, már nem mindig ennyire elégedett. Egyetlen olyan nagy magyar tőzsdei cég sem volt, amelynek a részvénye árfolyam-emelkedésben felvette volna a versenyt az állampapírokkal. A legtöbb nyereség az OTP-n keletkezett azóta annak ellenére is, hogy időközben a kormányzati intézkedések nagyon sok nyereséget elvettek a bank részvényeseitől, és az ukrajnai események szintén nem kedveznek a banknak. Az OTP árfolyama hat év alatt 49 százalékot emelkedett, ez évente csaknem 7 százalékos nyereséget jelet.

 
A Richter már egyértelműen nem vette fel a versenyt az állampapírokkal. A nagy gyógyszergyár részvényének árfolyama 38 százalékot nőtt csak a válság kitörése óta, ez évente 5,5 százalékot jelent. A Mol pedig még ennyit sem hozott a konyhára. 2008 október 22-én 9600 forinton zárt a papír, azóta csak 22 százalékot emelkedett az árfolyama, ami évente 3,3-3,4 százalék körüli nyereséget jelent. A Magyar Telekom volt a legrosszabb befektetés a nagypapírok közül az elmúlt hat évben. A távközlési cég árfolyamán semmi sem látszik a kilábalásból, a papír hat éve még 560 forintot ért, szerdán már csak 334 forint volt az árfolyama.

A háztartások a részvényeknél jobban csak egyvalamit szerettek 2008 őszén: a bankbetéteket. A jegybanki kamatemelés és a bankközi hitelezés befagyása miatt hirtelen kétszámjegyű betéti ajánlatokkal árasztották el a hitelintézetek a piacot, amelyek azóta persze már lejjebb mentek. A lakosság 2008 utolsó negyedében 560 milliárd forintnyi friss pénzt talált odahaza, amit bankbetétben helyezett el. Ez történelmi rekord, ennyi pénzt ilyen rövid idő alatt soha korábban nem voltak képesek begyűjteni a bankok a lakosságtól. Azóta persze a lakosság már elég sok betétet felszámolt, és értékpapírokat vásárolt helyettük, hiszen a kamatok lejjebb mentek. Aki viszont megmaradt végig a bankbetétben, átlagosan 42-43 százalékot kereshetett volna ezzel hat év alatt, ami évesítve körülbelül 6 százalékot jelent.