Kevesebb a biztosítási ügynök

Egy tucatnyi független biztosításközvetítő hagyott fel az üzlettel tavaly, az idei évet már csak 488 cég kezdte el – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Ez nem meglepő, hiszen a piac is zsugorodik, 2013-ba már csak 47,7 milliárd forintnyi jutalékbevétel folyt be a közvetítőkhöz, 2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A két biztosítási ágban érdekelt brókereket nem egyformán érintette a csökkenés, miközben az életbiztosítási ügynökök 8 százalékkal kevesebbet, 19,2 milliárd forintot kerestek tavaly, a vagyonbiztosításokkal foglalkozók a 2012-esnél 2,5 százalékkal többet, 28,5 milliárd forintot tettek zsebre.

A piac tisztulását jelzi, hogy csökken a szereplők száma, csak azok a cégek maradnak talpon, amelyek komolyan veszik az oktatást, és megfelelő a tőkeerejük. A biztosítók csak ezekkel szerződnek szívesen – magyarázta az adatokat Farkas András, a Consequit értékesítési vezérigazgatója. Az idei év viszont javulást hozhat – állítja Ertl Pál, a Quantis Holding elnök-vezérigazgatója, aki főleg az adókedvezménnyel is támogatott nyugdíjbiztosításoktól remél forgalombővülést. Farkas viszont úgy látja, a nagy áttörés még nem történt meg, a nyugdíjcélú életbiztosítási szerződések értékesítése az idén még csak valahol 50-60 ezer között lehet.

A jövő év jutalékszempontból nehezebb lehet az ideinél, a biztosítási törvény változása miatt ugyanis a biztosítóknak hosszabb távon elosztva, csöpögtetve kell kifizetniük a közvetítők díját. Ez Farkas András szerint az életbiztosítási ágban akár 20-40 százalékban is visszavághatja a bevételeket, főleg a befektetési egységhez kötött (unit linked) konstrukcióknál lehet nagy visszaesés. „Ez azonban elfogadható, ha az ilyen fogyasztóvédelmi intézkedéseknek köszönhetően tisztul a szakma, és a presztízse nő” – mondja Farkas. Ertl szerint a csöpögtetés bevezetése különösen a kisebb cégeket érintheti fájdalmasan, a nagyobbak – köztük a Quantis is – már felkészültek erre a változásra.

A jutaléktömeget az is csökkentheti, hogy az MNB május végén kiadott ajánlásában maximálta a nyugdíjcélú biztosítások esetében a teljes költségmutatót (TKM), a költségcsökkentés pedig a jutalékokat is érintette. Szintén nem kedvez a szektornak, hogy több biztosító próbál egyre nagyobb mértékben a saját értékesítési hálózatára támaszkodni. Ennek egyik jele lehet, hogy a biztosításközvetítők tavaly mind az élet-, mind a nem életágon kevesebb szerződést kötöttek, mint 2012-ben. A visszaesés különösen a folyamatos díjas életbiztosításokat érintette, az egyszeri díjas biztosítások száma növekedett. A szerződésekben szereplő díjak is alacsonyak maradtak.

A biztosítási ügynökök korábban jellemzően 250-300 ezer forint közötti éves állománydíj mellett kötötte folyamatos díjas életbiztosításokat, ez 2012-ben 180 ezer forint alá csökkent, és tavaly is alig érte el a 190 ezer forintot. Az egyszeri díjas életbiztosítások iránt sem nőtt meg a kereslet az alacsony kamatkörnyezet ellenére sem, ezekbe tavaly átlagosan valamivel több mint 1 millió forintot fizettek be az ügyfelek.

A legnagyobb piaci szereplő a Fundamenta-Lakáskassza Pénzügyi Közvetítő Kft. 6,6 milliárd forintos árbevétellel, bár ők elsősorban nem biztosításokkal, hanem lakás-takarékpénztárral foglalkoznak. Őket követi az OVB 4,33 milliárdos és a Quantis 4 milliárd forintot meghaladó forgalommal.

A legnagyobb piaci szereplő a Fundamenta-Lakáskassza Pénzügyi Közvetítő Kft. 6,6 milliárd forintos árbevétellel, bár ők elsősorban nem biztosításokkal, hanem lakás-takarékpénztárral foglalkoznak. Őket követi az OVB 4,33 milliárdos és a Quantis 4 milliárd forintot meghaladó forgalommal. -->