Rekord közelében járt a Nasdaq

Újra olyan magasba emelkedett a Nasdaq, mint ahol a technológiai lufi kidurranása előtt állt. Az index hétfőn elérte az 5000 pontos értéket, amire tizenöt éve, 2000 márciusa óta nem volt példa, tegnap azonban lefelé vette az irányt. (A Nasdaq történelmi zárócsúcsát 2010 március 10-én állította be 5048,6 pontnál, a napközbeni rekord pedig 5132,5 pont volt.)

A Nasdaq 2000 tavasza után mélyrepülésnek indult, és két éven belül értékének 80 százalékát elveszítette. Az elmúlt néhány év szárnyalása után sokan felvetették, hogy újra csak lufit fújtak a befektetők. A Nasdaq azonban most nem sok mindenben hasonlít arra az indexre, amely 15 éve mélyrepülésbe kezdett.

Az első pillantásra is látható változás a legnagyobb piaci kapitalizációjú részvények sorrendje. Akkor a Microsoft volt a legnagyobb vállalat 600 milliárd dolláros piaci értékkel, most azonban a világ legnagyobb vállalata, az Apple áll az első helyen, több mint 750 milliárdos kapitalizációval. A Cisco a második helyről a nyolcadikra, az Intel a negyedikről a hatodikra esett vissza, mindkét cég értékének a felét elveszítette. Közben olyan hihetetlen gyorsan növekvő vállalatok kerültek a legnagyobbak közé, mint a Google, az Amazon vagy a Facebook: tizenöt éve az Apple még nem dobta piacra forradalmi termékeit, a Google nem volt tőzsdei cég, Mark Zuckerberg pedig még csak középiskolás volt.

A Nasdaq Composite indexben továbbra is a technológiai vállalatok a meghatározóak, de a MarketWatch összeállítása szerint jelentősen, az 1999 végén látott 57 százalékról mostanra 43-ra csökkent az arányuk. A tévészolgáltatók és a gyógyszeripar és a biotechnológia részaránya növekedett. Vagyis mostanra már nem igaz, hogy a részvények többsége a technológiai szektorhoz tartozik, sokkal inkább igaz az, hogy a nagy növekedést ígérő iparágak tömörülnek a Nasdaq indexbe.

A legnagyobb vállalatok ráadásul erősebbnek tűnnek, mint valaha. Az árfolyamok növekedését alátámasztja a bevételek és a profit növekedése. Az Apple – amely az index óriási részét, 10 százalékát adja – részvényeit a Reuters gyűjtése szerint 39 elemző vételre ajánlja, 9 tartást javasol, és csak egy gondolja azt, hogy meg kell szabadulni a papíroktól. A második legnagyobb cég, a Microsoft helyzete valamivel rosszabb. A céget 15 szakértő vételre, 17 tartásra és 6 eladásra javasolja.

A Nasdaqban lévő vállalatok száma ráadásul majdnem megfeleződött tizenöt év alatt: 4700 cég helyett már csak 2568-ból áll az index, miközben az átlagos piaci kapitalizáció 1,16 milliárd dollárról 2,95-re nőtt. A vállalatok nagyobbak és idősebbek is, miközben az elmúlt évek nagy tőzsdei bevezetései sikeresek voltak.

A Netflix, a Google, a Facebook, vagy az elektromos autókat gyártó Tesla IPO-ja jól alakult, a cégek tőzsdei értéke megsokszorozódott. Ráadásul a Google és a Facebook papírjai kapcsán optimisták az elemzők. A keresőóriás részvényeit 39 szakértő vételre, 9 pedig tartásra javasolja. Senki nem mondja azt, hogy meg kellene válni a Google papíroktól. A Facebookot 41-en vennék, 6-an tartanák és csak 1 elemző adná el. Nem minden cég teljesített azonban jól az IPO-ja után. A kuponos cég, a Groupon vagy a közösségi oldalakra játékot gyártó Zynga sokat veszített értékéből. Vagyis néhány céggel pórul is lehetett járni.

Szakértők azt is felvetik, hogy a Nasdaq egyelőre „csak” nominálisan számolva közelít történelmi csúcsához. Ha inflációval korrigáljuk az indexet, akkor (reálértéken) 7000 pont körül lenne a historikus rekord. Ez pedig még távol van.

Nem látszik tőzsdei lufi

A legerősebb érv a lufi ellen talán a P/E ráta (vagyis az árfolyam és az egy részvényre jutó eredmény hányadosa), amely az 1999 végén látott hihetetlen mértékű 152-es szintről mostanra 30 alá csökkent. Ez pedig azt jelenti, hogy nem látni olyan túlértékelségi szinteket a Nasdaq Composite indexben, mint korábban. A Yahoo, az Apple, a Cisco, az Intel és a Microsoft P/E rátája is nagymértékben csökkent a tizenöt évvel ezelőttihez képest. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetnének korrekciók az indexben.