Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, egy ideig még kitarthat a forint lendülete, de a piac szabálya alapján egy hosszú erősödés ritkán valósul meg korrekció nélkül.
Az euróövezetben beinduló pénznyomtatás mellett a hazai fundamentumok javulása is segítette a forint erősödését. Mindezek mellett elhalványult, hogy a Magyar Nemzeti Bank újrakezdte a kamatvágási ciklusát, hiszen a forinteszközök az 1,95 százalékos alapkamat mellett is vonzóak, hiszen egyre kevesebb olyan befektetés van a világban, amely reálkamatot biztosít. Így a várhatóan 1,5 százalékra süllyedő alapkamattal is vonzó marad a forint.
Balatoni szerint hosszú távon az MNB-nek nem túl kényelmes az erős forint, hiszen most is elvétik az inflációs célt (márciusban 0,6 százalékkal csökkentek az árak, az MNB célja pedig 3 százalékos infláció), az óvatos kamatvágásokkal pedig nem fogják elérni, hogy jelentősen leértékelődjön a forint. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza szerint az MNB nem csak tolerálja, de bizonyos határok között kifejezetten ösztönzi a forint leértékelődését. Hozzátette, hogy az újrainduló kamatcsökkentési ciklus ellenére a 300-as szint alá bukó euró/forint árfolyam nincs a döntéshozók ínyére.
Támogatja a hazai devizát az is, hogy márciusban váratlanul felminősítette Magyarországot a Standard & Poor’s, igaz, még így is egy fokozattal a befektetésre ajánlott kategória alatt van a besorolás, ahogyan a Moody’s-nál és a Fitch-nél is. Szakértők azonban arra számítanak, hogy az idei év vége felé vagy a jövő év elején kikerülünk a bóvliból.
Szakértők szerint azonban a továbbra is magas államadósság lehet az, ami miatt Magyarország könnyebben megérezheti a külső sokkokat. Az adósságrátát nem lehet egyik évről a másikra nagymértékben csökkenteni, vagyis ezzel még sokáig együtt kell élni. Az azonban csökkentheti a sérülékenységet, hogy a kormány az adósság devizaarányának leépítése mellett a világpiaci változásokra sokkal kevésbé érzékeny befektetőkkel, a lakossággal szeretné finanszíroztatni az adósságot.
A belső tényezők tehát kedvezőek, és azok is maradhatnak, a külső környezetben pedig az lesz a meghatározó, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve milyen monetáris politikát folytat. A Fed néhány hónap múlva emelni kezdheti a válság kitörése óta 0-0,25 százalékos sávban tartott irányadó kamatot, ami miatt a feltörekvő piacból elindulhat a tőke az Egyesült Államok felé. A kulcskérdés az lesz, hogy az amerikai jegybank milyen ütemben szigorít. Most lassú kamatemelési ciklust feltételeznek a szakértők, ennek pedig visszafogott hatása lehet az olyan kevésbé sérülékeny feltörekvő devizákra, mint a forint.
Az MNB-n is múlik az árfolyam
Rövid távon még méréskelt tere lehet a forint felértékelődésének, a lendület azonban előbb-utóbb kifulladhat Trippon Mariann szerint. A CIB Bank vezető közgazdásza kiemelte, hogy néhány hónapra előretekintve továbbra is 300 feletti euró/forint keresztárfolyammal kalkulál. Balatoni András, az ING vezető elemzője viszont úgy látja, hogy a következő hónapokban 295-300-as szintek között stabilizálódhat az euró/forint árfolyam, hacsak az MNB nem küldi gyengülő pályára a forintot, például intervencióval.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.