Megugrottak a hozamok

Nyolc hónapos csúcsra emelkedett tegnap a hosszú állampapírjaink referenciahozama. A tízéves államkötvényé 4,21, a tizenöt évesé pedig 4,29 százalékos lett, 26, illetve 28 bázisponttal magasabb, mint pénteken. Ez azt jelenti, hogy a hosszú lejáratú kötvények hozama júniusban körülbelül 80 bázispontot emelkedett, aminek a szakértők szerint főleg nemzetközi okai lehetnek. „Az elmúlt két hónapban a kötvényhozamok világszerte felfelé mozdultak” – mondja Forian-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója.

Görögország folyamatosan alkudozik a hitelezőivel, ez világszerte kedvezőtlen hatással van a kötvényekre, de az is korrekciót okoz, hogy a befektetők egyre inkább úgy látják: az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazítási programját korábban túlértékelték.

Duronelly Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő portfólió-menedzsere szerint a magyarországi állampapírok hozama egyre inkább együtt mozog az amerikai kötvényekével. Május végétől pedig a tengerentúlon is komoly korrekció látszik, a tízéves kincstárjegy hozama például 2,12 százalékról a múlt hét közepére 2,5 százalékosra emelkedett, igaz azóta ismét 2,36 százalékosra esett. Az amerikai kötvényeknél egyébként kulcsfontosságú, mit mond Janet Yellen a Federal Reserve elnöke az ezen a héten esedékes kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón.

Miközben a hosszú magyar állampapírok kamata emelkedik, a rövid állampapíroké – főleg a jegybank új önfinanszírozási programjának köszönhetően – továbbra is történelmi mélypont környékén, 1,1 százalék körül jár. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kéthetes betétek volumenének korlátozásával a bankokat az állampapírpiac felé tereli, különösen a rövid lejáratú papírok iránt nőtt meg a kereslet. Az aukciók mellett a bankszektor a másodpiacon is vásárolhat állampapírokat, az eladók pedig főleg a külföldi intézmények lehetnek.

A külföldi befektetők ugyanis a statisztikák szerint folyamatosan szállnak ki az államkötvényekből. Az elmúlt két hónapban több mint 500 milliárd forinttal csökkent a náluk lévő forint állampapírok állománya, ami június 10-én, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint névértéken számolva már csak 4576 milliárd forintot tett ki. A külföldi intézmények motivációja egyébként érthető: az elmúlt években sokat estek a kötvényhozamok, a nyereséget most – egy komolyabb emelkedés előtt – érdemes realizálni.

A külföldiek kiszállásának folyamatát az állam is serkenti, deklarált cél, hogy az államadósság finanszírozását minél magasabb arányban hazai forrásokból fedezzük. Az MNB-s program miatt az állampapírpiacra terelt bankok persze nem jelentenek akkora vásárlóerőt, hogy az olyan intézmények, amelyek nagyobb mennyiségű magyar állampapírt vásároltak az elmúlt években – például a Templeton – pusztán a másodpiacon ki tudjanak szállni.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azonban nekik is biztosít lehetőségeket a visszavásárlási aukciókon. A múlt héten 66 milliárd forintnyi kötvény vett vissza így az ÁKK, az idén visszavett teljes mennyiség pedig megközelíti a 350 milliárd forintot. Ebben feltehetően sok, korábban külföldieknél lévő állampapír is volt.

-->