Devizában takarítanak meg a magyarok

Fél év alatt 370 milliárd forintot fektettek devizaalapú eszközökbe, de – mint az a statisztikák részletesebb áttekintéséből kiderül – leginkább az otthon tartott kiváltott valuta mennyisége emelkedett: 155 milliárd forintot váltottak át devizára a magyar háztartások az elmúlt fél évben, miközben mindemellett 108 milliárd forintot helyeztek el devizabetétben itthon.

Mindennek eredményeként a lakosság az első negyedév végén több mint 3000 milliárd forintot, vagyis a pénzügyi eszközeinek nyolc százalékát tartotta külföldi pénznemben, ennek a legnagyobb részét, közel 60 százalékát, devizaszámlán, illetve készpénzben.

Ez utóbbin belül jelentős az aránya a külföldön tartott devizának is: az azonnal hozzáférhető valuta harmada van határainkon kívül. Háromezer milliárd forint fölé eddig soha nem emelkedett a magyar háztartások devizaalapú megtakarításainak állománya – igaz, ez a rekord a forint gyengeségének is betudható.

Mindez azonban együtt jár az ilyen megtakarítások arányának növekedésével is, ez 2014 eleje óta tart. Jelentős a külföldi cégekben lévő részesedések aránya is (32 százalék), miközben folyamatosan emelkedik a más országok értékpapírjaiban, befektetési jegyeiben tartott vagyon összege. A devizaalapú megtakarítások állományának növekedésében az árfolyam ingadozása csak kisebb szerepet játszott, az első negyedévben alig 6,4 milliárd forinttal növelte ez az állományt.

A jegybanki statisztikából az derül ki – hangsúlyozta az NN Biztosító –, hogy a megtakarítások növekedésében a devizaalapú befektetéseknek van döntő szerepük. Amíg a bankoknál az első negyedévben a forintbetétek összege 48 milliárd forinttal csökkent, addig csaknem 82 milliárd forintot helyeztek el a magyar háztartások devizabetétben a pénzintézeteknél. A magyarok az első negyedévben összességében 245 milliárd forintot tettek félre különböző devizaalapú befektetésekbe, többet, mint amennyit állampapírban takarítottak meg.

Ez évtizedes rekord, utoljára 2006-ban volt ilyen nagy a devizaalapú befektetések összege – írja a biztosító, amely szerint a jegybank nyilvántartásán felül számolni kell még a devizaalapú befektetési, megtakarítási célú biztosításokkal, melyek szerepe egyre inkább emelkedik.
Az NN Biztosító tapasztalatai szerint az euróban megtakarítók magasabb összeget fektetnek be, és hosszú távon is bíznak az uniós fizetőeszközben. (A cég 2004-ben elsőként jelent meg Magyarországon euróalapú befektetési egységekhez kötött életbiztosítással, és az elmúlt több mint tíz év alatt 95 ezer ilyen szerződést értékesített.)

A társaság szerint azok az ügyfelek, akik az idén indítottak euróalapú befektetéshez kötött életbiztosítást, átlagosan két és félszer magasabb díjat fizetnek a forintos szerződést választóknál. Közben pedig a lejáró euróalapú szerződéssel rendelkező ügyfeleik 54 százaléka választotta ismét az eurós befektetési egységekhez kötött terméket, ha új szerződést kötött a cégnél.

Nem túl aktívak

Az NN-nél kötött eurós unit-linked biztosítások esetében töretlenül népszerűek azok az eszközalapok, amelyek nem igényelnek túl nagy ügyfélaktivitást – jegyzi meg a cég. Az NN rendszeres díjas Vista termékét választó megtakarítók befektetéseik mintegy felét ilyen alapokban helyezték el. Az ügyfélpénzek negyede vándorolt olyan alapokba fektető alapba, amely azokat a befektetési szolgáltatókat választja, amelyek törekszenek rá, hogy kedvezőtlen piaci körülmények között is pozitív hozamot érjenek el.