Lassan olvadnak a TKM-ek

Bár a kamatszint egyre alacsonyabb, az életbiztosítások teljes költségmutatója (TKM) jóformán semmit sem csökkent az elmúlt években. A TKM azt mutatja meg, hogy a költségek mennyivel csökkentik a befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítások éves hozamát. Öt és fél évvel ezelőtt, a bevezetése idején úgy nyilatkozott róla a szektor, hogy fontos szerepe lesz a versenyben, hiszen összehasonlíthatóvá teszi majd a termékeket. A drága életbiztosítások azonban így sem tűntek el, jó néhány olyan biztosítást találni, amelynél tízéves futamidőt nézve a TKM meghaladhatja a 10 százalékot is, sőt a legdrágább konstrukcióknál megközelítheti a 12 százalékot.

Olyan magas hozamot viszont, amely hosszú távon ekkora költséget, sőt ezen felül az inflációt is kitermeli, egy nagyon profi vagyonkezelő sem biztos, hogy képes elérni. Hogy a túlságosan drága életbiztosítások emiatt nem alkalmasak megtakarítási célokra, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is felismerte, és legalább az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjcélú termékeknél limitet írt elő a TKM-értékekre, a tízéves biztosításoknál például a felső határ 4,25 százalékos lett, ami indoklás mellett két százalékponttal növelhető. Az előírt határokat a nyugdíjtermékeknél minden piaci szereplő be is tartja, a normál életbiztosítások közül azonban tízéves távon a több mint 180-féle termék több mint felének a költsége 6,25 százalék fölé is mehet, és alig két tucatnak maradt 4,25 százalék alatt.

Az alapkamat változása nincs hatással a TKM-re, mert a szerzési és fenntartási költségeket, a beépített kockázati élet- vagy balesetbiztosítások díját, a vagyonkezelési szolgáltatások árát ez nem befolyásolja – mondja Hőnich Balázs, a Groupama élet- és nyugdíj-biztosítási főosztályvezetője. A TKM-ek csökkentését nem a kamatszint, hanem inkább az ügyfelek tudatosabbá válása kényszerítheti ki, egy versenytárgyalásnál ugyanis egyértelműen előnyben vannak az olcsóbb konstrukciók – mondják a Vienna Life szakértői. Ezt a közvetítők is megerősítik. „Sokkal könnyebb úgy eladni egy terméket, ha a TKM alacsonyabb, mint a versenytársaké, és a kalkulátor magasabb lejárati összeget dob ki” – mondja Ertl Pál, a Quantis Holding vezérigazgatója. A különbség több százezer forint is lehet egy hosszabb távú biztosításnál. A Quantisnál például a nyugdíjcélú termékek fogynak legjobban, ezeknél eleve alacsonyabb a TKM.

Az ügyfelek egy része már valóban tudatos, és erre a biztosítók is reagáltak. Az Allianz ügyfelei például ismerik a mutatót, és keresik az olcsó biztosítást, ennek megfelelően a társaság termékei a legolcsóbbak között vannak a piacon. A CIG Pannóniánál is próbálják csökkenteni a költségeket a jegybanki alapkamat-csökkentéstől legjobban érintett likviditási és kötvény-eszközalapoknál, és az új termékeknél igyekeznek a TKM-et alacsonyan tartani.

A díjak tizede az ügynöké

Az viszont, hogy a nem nyugdíjcélú termékek többsége még mindig drágább a nyugdíjcélúaknál, jelzi, hogy ezekre is lehet igény. A drágaság a biztosítók szerint relatív, hiszen a magasabb TKM több vagy magasabb színvonalú szolgáltatást is jelenhet, tehát indokolt. Az is előfordulhat viszont, hogy nem a jobb szolgáltatás, hanem a magasabb közvetítői jutalék miatt drága egy konstrukció. Ezeket a termékeket pedig az ügynökök is szívesebben értékesítik, hiszen többet hoznak nekik a konyhára. Az ügynöki jutalékok volumene mindenesetre a jegybank adatai szerint az elmúlt években ingadozott, évente 45–55 milliárd forint között volt. Tavaly a közvetítői jutalék 47 milliárd forintot tett ki, ami az életbiztosítási díjbevétel több mint 10 százaléka.