Felfedezik a részvényalapokat

Csaknem 24 százalékkal nőtt az idén a befektetési alapokban a részvények állománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az alapokban június végén 261 milliárd forintnyi hazai és külföldi részvény volt, utoljára ilyen sok részvényt 2011 őszén tartottak az alapok, még azelőtt, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat teljes mértékben államosították volna, illetve az állam az átvett eszközöket – köztük a részvényalapokat – eladta volna. Ennyi részvény persze még nem sok, hiszen az alapok teljes állománya június végén már megközelítette az 5700 milliárd forintot.

A közvetlen részvénybefektetéseknél jóval nagyobb arányt képviselhetnek az alapokon belül a közvetett részvényeszközök – mondja Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Ezekről viszont a jegybank nem vezet statisztikát, az úgynevezett egyéb kategóriába sorolja, amelyben viszont ott vannak a részvényalapok befektetési jegyei és az ETF-ek mellett a lekötött betétek, a számlapénz és az ingatlanok is. A részvényjellegű befektetések népszerűségét mindemellett nagyon is érzékelik az alapkezelők. „Ez egy ciklikus történet. A befektetők mindig akkor kezdenek bátrabb döntéseket hozni, amikor jól teljesítenek a tőzsdék, az elmúlt hónapokban pedig ez történt” – mondja Horváth.

Az alacsony kamatkörnyezet miatt a pénzpiaci alapokból már másfél éve kifelé áramlik a pénz, a kötvényalapok vagyona is csökken március óta, és egyre többen fordulnak a magasabb hozammal kecsegtető, részvényeket is tartó vegyes alapok, illetve a részvényalapok felé. A háztartások a vegyes alapokat vásárolják igazán nagy mennyiségben, a részvényalapoktól idegenkednek, de ezen a téren is van már fejlődés. Fontos szerepe lehetett ebben annak, hogy a hazai tőzsde az idén kifejezetten jól teljesít, a BUX 35,5 százalékot emelkedett az év eleje óta, ami az alapvetően óvatos kisbefektetők fantáziáját is megmozgathatta, ennek köszönhetően az idén 20 százalékkal nőtt a lakosság részvényalap-állománya. A háztartások persze még mindig nagyon kevés részvényalapot tartanak, májusban is csupán 9,9 milliárd forintjuk volt hazai, valamint 27,5 milliárd forintjuk nemzetközi részvényalapban.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint is nőnek a részvényalapok, és nemcsak a hozamoknak, de a friss tőkebeáramlásnak is köszönhetően. Az első hat hónapban összesen csaknem 25 milliárd forintnyi friss tőke került a részvényalapokba, amelyeknek a többsége kiválóan teljesített. Ennek is köszönhető, hogy a részvényalapok vagyona a fél év végén 280 milliárd forint fölött, négyéves csúcs közelében volt. A legtöbb friss pénz egyébként nem a Budapesti Értéktőzsdén befektető konstrukciókba kerül, a hazai részvényalapokban a BAMOSZ szerint alig 28 milliárd forint van. A befektetők sokkal jobban kedvelik a fejlett piaci és a régiós alapokat, előbbiekbe több mint 11,3, utóbbiakba csaknem 7 milliárd forint friss tőkét tettek az idén, az állományuk pedig 97,5, illetve 78 milliárd forint volt június végén.

A hazai alapok vezetnek

A legmagasabb hozamot az idén a magyarországi részvényalapok közül a Budapesti Értéktőzsdén befektető konstrukciók érték el a BAMOSZ adatai szerint. A BUX-indexet követő konstrukciók közül az OTP BUX ETF-je vezeti a toplistát több mint 36 százalékos hozammal az év eleje óta. A többi indexkövető alap január óta 33-35 százalékot szedett magára. A nagy nyertesek között ott vannak még az orosz tőzsdén befektető konstrukciók 20-25 százalékos hozamukkal, emellett számos fejlett piaci részvényalap ért el 15-20 százalék közötti nyereséget az év eleje óta. Az idén a török részvényeken bukhattak a legtöbbet a befektetők, körülbelül 15 százalékot.